Boldogság, gyere haza! Boldogsághormonok vizsgálata

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig.

 

Szerotonin

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik.

Ha azonban szintje nem megfelelő, hangulatunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és ha ez az alacsony szint tartós, eluralkodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A stressz és az idegeskedés jelentősen csökkentik a szervezet szerotoninmennyiségét, melynek helyreállításában segít a jóga, a meditáció, a relaxáció, az autogén tréning, az elegendő mozgás és alvás, a méregtelenítés, valamint az egészséges táplálkozás.  E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban. Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

 

Adrenalin – a teljesítményfokozó stresszhormon

Az adrenalin a mellékvesevelőben termelődik stressz hatására. Segítségével veszély vagy izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, hogy testünk elég energiához jusson a túléléshez, valamint, hogy a feszültséget teremtő helyzetben a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Hatására gyorsul a légzés, emelkedik a szívverések száma és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és szervezetünk felkészül a gyors bevetésre. A tartós stressz veszélye azonban az, hogy energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok pusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és rontják a sejtek közti kommunikációt. A stresszoldó módszerek (relaxáció, meditáció, jóga, autogén tréning) segítenek az adrenalinszint csökkentésében.

 

Dopamin – a félelemcsökkentő hormon

A dopamin is a mellékvesevelőben, továbbá egyes idegsejtekben termelődik. Oldja a félelemérzetet, a feszültséget, felébreszti a nemi vágyat, beindítja fantáziánkat és kreativitásunkat, lassítja az öregedést, aktívvá és teherbíróvá tesz. Rendszeres futással, tornával, valamint piros zöldségek, burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával serkenthetjük a termelését.

 

Noradrenalin – a nyugtató stresszhormon

Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni.