Kiégés, depresszió, boldogság?

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig.

 

Szerotonin

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik.

Ha azonban szintje nem megfelelő, hangulatunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és ha ez az alacsony szint tartós, eluralkodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A stressz és az idegeskedés jelentősen csökkentik a szervezet szerotoninmennyiségét, melynek helyreállításában segít a jóga, a meditáció, a relaxáció, az autogén tréning, az elegendő mozgás és alvás, a méregtelenítés, valamint az egészséges táplálkozás.  E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban. Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja. a szerotonin fontos szerepet játszik a memória és a tanulás, az alvás és a hangulat szabályozásában, a depresszióban stb. A bélmozgásokat a szerotonin is befolyásolja. A vérlemezkékben is jelen van, és segít a véredények összehúzódásában, ami létfontosságú a vérveszteség megelőzésében, amikor az erek megsérülnek.

Bizonyos tumorokban (carcinoid tumorok) is kimutatható, pl. gyomor-béltraktus, tüdő és légutak. A karcinoid szindróma egy tünetegyüttes, aminek a leggyakoribb elemei a következők: gyakran vízszerű hasmenés, hasi fájdalom, kipirulás az arcon és a törzsön. A tünetek többnyire rohamokban, a betegség hosszabb fennállása esetén egyre gyakrabban és egymással csaknem egybeérően jelentkeznek.A karcinoid szindrómát mindig egy speciális anyagot – szerotonint – termelő neuroendokrin daganat okozza. A szerotonin-termelő daganatok leggyakrabban a vékonybelekben és a hasnyálmirigyben, ritkábban a gyomorban és a tüdőben helyezkednek el. A szerotonin mellett, a szerotonin vizeletben ürülő bomlástermékét, az 5-hydroxy-indol-ecetsavat (5-HIAA)- meg tudjuk határozni. A laboratóriumba 24 órán át savra gyűjtött (a gyűjtőedény aljára kevés sósavat kell tenni) vizeletmintából kell kb. 100 ml-t küldeni, mindig meg kell adni a 24 órás vizeletmennyiséget is. Gyakori, hogy az első vizsgálat eredménye nem meggyőző, és többször meg kell ismételni a vizsgálatot.

 

Adrenalin – a teljesítményfokozó stresszhormon

Az adrenalin a mellékvesevelőben termelődik stressz hatására. Segítségével veszély vagy izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, hogy testünk elég energiához jusson a túléléshez, valamint, hogy a feszültséget teremtő helyzetben a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Hatására gyorsul a légzés, emelkedik a szívverések száma és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és szervezetünk felkészül a gyors bevetésre. A tartós stressz veszélye azonban az, hogy energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok pusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és rontják a sejtek közti kommunikációt. A stresszoldó módszerek (relaxáció, meditáció, jóga, autogén tréning) segítenek az adrenalinszint csökkentésében.

 

Dopamin – a félelemcsökkentő hormon

A dopamin is a mellékvesevelőben, továbbá egyes idegsejtekben termelődik. Oldja a félelemérzetet, a feszültséget, felébreszti a nemi vágyat, beindítja fantáziánkat és kreativitásunkat, lassítja az öregedést, aktívvá és teherbíróvá tesz. Rendszeres futással, tornával, valamint piros zöldségek, burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával serkenthetjük a termelését.

 

Noradrenalin – a nyugtató stresszhormon

Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni. 

 

Szelén

A magas szelénszint és a szelénhiány egyaránt hozzájárul a rossz hangulat és a depressziós tünetek kialakulásához, ám szelénhiány esetén nagyobb eséllyel jelennek meg a depresszió tünetei. A legfontosabb felfedezés az, hogy a depressziós tünetek száma vagy azok súlyossága a szelénhiány súlyosságával nőttek. Bár a tünetek kialakulásának fiziológiás hátterét ebben a kutatásban nem vizsgálták, más kutatások eredményéből kiderült, hogy az oxidatív stressz által okozott károk az agyban és az idegrendszerben nagyban hozzájárulnak a depresszió kialakulásához. Szelén hiányában az oxidációs folyamatok száma nő, tehát a depresszió kialakulása összefüggésbe hozható a szelénhiánnyal.

 

Mellékvese hormonok ( DHEA és Kortizol) 

Stressz esetén a mellékvese különféle hatású hormonokat termel. A kortizol például segít energiát nyerni a zsírból és cukorból, és a testet, illetve az agyat is segíti ennek az energiának a felhasználásában, míg a dehidroepiandroszteron, azaz a DHEA nevű hormon hatására gyorsabban növekszik az agyállomány a stresszes élmények alatt. Önmagában egyik sem jó vagy rossz stresszhormon, sokkal inkább a kettő közötti arány befolyásolja a stressz hosszú távú egészségügyi hatásait. A magas kortizolszint például ronthatja az immunrendszer működését és depressziót idézhet elő. Ellenben, ha a DHEA hormonszint a magasabb, akkor csökken a szorongás, a depresszióra való hajlam, a szívbetegség és egyéb, stresszhez köthető betegségek kockázata. A DHEA-kortizol arányt az agyban a stresszreakció növekedési mutatójának is nevezik. Minél magasabb valakinek a DHEA szintje, annál jobban képes megküzdeni a stresszel.

 

Cink és Réz

A depresszióban szenvedő betegek cink szintje a vérben alacsonyabb lehet. Egy tanulmány szerint az antidepresszáns gyógyszereket érdemes cinkkel együtt adni, hogy hatásosabb legyen a kezelés. A cinknek antioxidáns tulajdonságai vannak, segít fenntartani az endokrin homeosztázist és az immunfunkciókat, és többféle módon is szerepet játszik a hippokampális és az agykérgi glutaminerg pályák működésében, amelyek az érzelmi szabályozásban és a kognitív funkciókban vesznek részt. Ezért a cink homeosztázis megváltozása károsíthatja a neuroplaszticitást és hozzájárulhat a tartós neuropszichológiai és pszichiátriai hanyatláshoz. A cink fontos szerepet játszik az immunműködésben is. A cink alacsonyabb szérumszintje összefügg a zsírsav-anyagcsere zavaraival és a szérum lipidszintjeivel, amelyek befolyásolhatják az agyi működéseket és az erek állapotát. Az alacsonyabb cinkszintet összefüggésbe hozták a kardiovaszkuláris betegséggel is, amely gyakori kísérő betegsége a major depressziónak. 
 

A tartós rézhiány leggyakrabban zsíranyagcsere-zavarokat okoz: magas triglicerid vérszintet, nem alkoholos zsírmájat, elégtelen melanin- és dopaminszintézist, mely napégéshez, depresszióhoz vezethet. A rézhiányra jellemző tünetegyüttest a vérszegénység, a csontvelő-elégtelenség és degeneratív idegrendszeri betegségek alkotják. Kérődző állatokban rézhiány hatására mozgásszegénység (ataxia) és izomgörcsök következhetnek be.

 

D vitamin

A D-vitamin alacsony szintje fokozott depresszióhoz és más pszichiátriai problémákhoz vezethet időseknél, állapították meg holland tudósok. A valamilyen szintű depresszióban szenvedő idősek 14 százalékánál volt alacsony a D vitaminszint egy kutatás során.

Amennyiben a hangulatingadozás vagy pánikbetegség hátterében a mellékvesevelő betegségei állnak fent, a neurotranszmitterek mérése indokolt.