Vérvétel után: betegségek nyomai a leleten

A vér vizsgálatával nagyon sok információt szerezhetnek az orvosok az általános egészségi állapotunkról és arról, hogy a szerveink megfelelően működnek-e. 

De a vérvizsgálat nemcsak „ellenőrzésre” jó, a vérünkben található anyagok, molekulák, sejtek számos betegség felderítésében is szerepet játszanak, ráadásul a vérünkben gyakran korábban jelennek meg a problémára utaló jelek, mintsem a tüneteket észlelnénk. 

 

Ha eltér az eredmény a normálistól

Nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy, a normálistól eltérő érték nem jelenti feltétlenül azt, hogy súlyos betegségben szenvedünk. A kapott értékeket ugyanis az egyéni jellegzetességek figyelembevételével kell elemezni, vagyis nemcsak a korunk, a testsúlyunk, a nemünk, az esetleges meglévő egészségügyi problémáink, a szedett gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők befolyásolhatják az eredményeket, hanem az életmódunk, szokásaink is.Emellett pedig a szakemberek nemcsak egy-egy értéket vizsgálnak, hanem azok viszonyát más eredményekhez is.

A vérből számos betegség kimutatható, de NEM CSAK A VÉRKÉP EREDMÉNYE ALAPJÁN DIAGNOSZTIZÁLUNK!

 

Milyen betegségek megállapításában segíthet a vérvizsgálat? 

 

Fehérvérsejt, vörösvérsejt

A vér sejtes elemeinek, például a vérlemezkéknek, a fehér- vagy vörösvértesteknek a száma utalhat akut vagy krónikus gyulladásra, allergiára, fertőzésekre, de vese- vagy szívbetegségekre is. 

 

Vitaminok, ásványi anyagok

Sok hiánybetegséget ki lehet deríteni a vér elemzésével, többek között például a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a magnézium hiányát; de a vérben megtalálható anyagok arra is utalhatnak, ha valaki szervezetében túl sok például a kalcium, a nátrium vagy a kálium, de akár a nehézfém-mérgezéseket is ki lehet deríteni a vérvizsgálat segítségével. 

 

Bilirubin, albumin

A vér egyéb alkotóelemeit, például a bilirubint (mely a hemoglobin lebomlásakor keletkezik) vagy az albumint (mely a vérplazmában található fehérje) vizsgálva pedig a máj- és vesekárosodásra is lehet következtetni.

 

Vércukorszint, koleszterin

Általánosak az anyagcserénkre vonatkozó vizsgálatok is, melyek többek között például a vércukorszintünket vagy a koleszterinszintünket mérik. Ezeknek az eredményeknek az elemzése segíthet olyan súlyos, krónikus (akár az életet is veszélyeztető) betegségek diagnosztizálásában, mint a diabétesz vagy a szív- és érrendszeri problémák. Természetesen, emellett genetikai eredetű betegségekre vagy felszívódási zavarokra is lehet következtetni az értékekből. 

 

Hormonok

A vér segítségével jutnak el a különböző hormonok is a sejtjeinkhez, ezért a vérvizsgálat során ezek mennyiségét is mérni lehet. Az egyes hormonok túl magas, vagy éppen túl alacsony szintje állhat rengeteg betegség és állapot hátterében, ezért a hormonmennyiségek elemzése hozzájárulhat különböző nőgyógyászati betegségek, a meddőség, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigybetegségek,  de akár egyes daganatos betegségek diagnózisához is (előfordulhat ugyanis, hogy a daganat serkenti fokozott hormontermelésre az adott mirigyet). 

 

Antitestek

A vérben olyan antitestek is lehetnek, melyeket a szervezetünk valamilyen allergénnel való találkozás hatására termel, vagyis, a vérvizsgálat során akár az allergiás betegségeket is kideríthetik, de más anyagok elemzése az esetleges autoimmun betegségek diagnózisához is elvezethet.

Az orvostudomány fejlődésével egyre több dolgot vizsgálhatunk a vérből, ezek az eredmények pedig a genetikai eredetű rendellenességek, illetve a daganatos betegségek hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb felderítéséhez vezetnek. 

 

Tumormarkerek

Az úgynevezett tumormarkerek például olyan biomarkerek, melyeket a daganatok (vagy a daganatra adott reakcióként a normál sejtek) termelnek, és meglétük a vérben a tumoros megbetegedésre utalhat. Természetesen, pusztán egy vérvizsgálatból nem lehet megállapítani, hogy valaki rákos-e, ezért azt más eljárásokkal, például képalkotó vizsgálatokkal egészíthetik ki. 

A tumormarkerek vizsgálatával emellett megállapíthatóak bizonyos daganatos betegségek stádiumai, de az is, hogy milyen hatással van a kezelés a daganatra. A genetikai tesztek során pedig kideríthető, hogy bizonyos súlyos, akár életveszélyes betegségekre (pl. a mélyvénás trombózis vagy az emlőrák egyes típusaira, esetleg a cisztás fibrózisra) van-e fokozott hajlamunk. Ennek a tudásnak a birtokában, az életmód megváltoztatásával vagy gyógyszerszedéssel, esetleg műtéttel sokat tehetünk a betegség rizikójának csökkentéséért.

 

Vírusok, baktériumok

Természetesen, jó néhány betegség „egyértelmű” nyomokat hagy a vérünkben, így a vérvizsgálattal ezeket is ki lehet deríteni. Ezek közé tartoznak például a különböző szexuális úton terjedő betegségek, de többek között a rubeola, a mumpsz, a kanyaró is, és számos más baktérium vagy vírus jelenlétét is ki lehet mutatni a vérből.

 

Forrás ( egeszsegkalauz )