A vesebetegségek nagyon gyakran komolyabb tünetek, panaszok nélkül alakulnak ki. Ezért nagyon fontosak a vese működésére vonatkozó laboratóriumi szűrővizsgálatok annak érdekében, hogy a betegséget minél korábbi stádiumában lehessen felismerni és megfelelően kezelni.
A vesén percenként 1 liter vér áramlik át, és a kiválasztott folyadék, szűrlet (glomeruláris filtrátum) 120 milliliter, ami 24 óra alatt 170 liter. Az elválasztott folyadék nem csak vizet, hanem számos egyéb anyagot is tartalmaz. Ennek az óriási mennyiségnek azonban a 99%-a visszaszívódik, ezért a vizelet mennyisége naponta 1000-1500 milliliter között van. A határértékeknél kisebb vagy nagyobb mennyiség eltér a normálistól.
A vese működése nem merül ki csak a folyadék leválasztásában, hanem rendkívül sokrétű feladata van. A só, a hidrogénkarbonát, aminosavak, cukor visszaszívódik, viszont a hidrogén iont kiüríti, ezzel is egyensúlyban tartva a szervezet vegyhatását (pH). Ez az oka annak, hogy a vizelet vegyhatása rendszerint savas jellegű. Ugyancsak a vizelettel ürülnek ki az anyagcsere termékek (kreatinin, karbamid, húgysav) és a gyógyszerek jelentős része. A vizelettel ürül ki a szervezetbe kerülő kálium, a kalcium- és a foszfát ion.
A vese maga is termel bizonyos anyagokat, amelyek részben a vérnyomás szabályozásában (aldoszteron), részben a vérképzésben (eritropoetin) van szerepük.
Vizsgálati módszerek
Minden orvosi vizsgálat alapja a megtekintés. A vizelet általában szalmasárga, szomjazáskor sötétebb, bő folyadékfogyasztás mellett világosabb, víztiszta. Zavarossága normális körülmények között is előfordulhat, de mindig gondolni kell egy esetleges betegség lehetőségére is. A vérfesték (hemoglobin) pirosra festi. Bizonyos gyógyszerek miatt is változhat a színe, sárgaság esetén sötétebb sárgás-barna.
A vizelet vegyhatásának a betegségek megállapításában nincs nagy jelentősége, túlnyomóan növényi táplálkozás mellett lúgos, bőséges fehérjefogyasztás savas irányba tolja el a vegyhatást. A vizelet vegyhatása (pH) 4,5-8,5 között változhat.
A vizelet fajsúlya 1012-1020 gramm literenként, de a vese a fajsúlyt 1001-1035 gramm/liter tudja változtatni. Ez azt jelenti, hogy a vese a vizeletet hígítani és koncentrálni is tudja. Ha a koncentráló képessége a betegség miatt csökken, akkor a vizelet fajsúlya is csökken. Ez felhívhatja a figyelmet a további vizsgálatok szükségességére. Ha magasabb lehet a fajsúlya, akkor nagyobb mennyiségű fehérjét vagy cukrot tartalmaz. A vizelet fajsúlyának vizsgálati fontosságát és jelentőségét Korányi Sándor fedezte fel.
A vizeletben mindig található minimális mennyiségű fehérje (protein). Ha ez a napi 150 milligrammnál több, az mindig kóros, az állapotot proteinuriának (fehérjevizelésnek) nevezzük. A fehérjék nagyobb része az albumin, kisebb része a globulin. Fiatal korban előforduló jelenség, hogy álláskor, járáskor fehérje mutatható ki a vizeletben, ami fekvéskor, pihenéskor eltűnik. Ez nem jelent kóros állapotot, és rendszerint a későbbiekben megszűnik. Fehérje nem csak a vese betegségeiben jelenhet meg a vizeletben, hanem lázas betegségek, terhesség, cukorbetegség, mérgezések, szívbetegségek esetében is.
Ha a vizeletben cukrot lehet kimutatni, az mindig a cukorbetegségre utal, ezért további vizsgálatokat kell végezni a vizelettel ürített cukor mennyiségének meghatározására.
A vese fontos tevékenysége az anyagcseretermékek kiválasztása. A karbamid-nitrogén (maradék nitrogén, CN, KN) a fehérjék lebontásának a végterméke. Csökkent vesefunkció esetében a vizeletben a mennyisége csökken, viszont a vér karbamid-nitrogén értéke emelkedik. Nagyobb mérték esetén zavart tudati állapot is kialakulhat.
A másik jelentős végtermék, amelyik az izomzatból származik, a kreatinin. A veseműködés károsodása esetén a vizeletben csökken, a vérben viszont emelkedik a mértéke. A két anyag vizsgálata (karbamid nitrogén és kreatinin) a vese működésének megítélésében együtt történik.
A kóros értékek csak a vese működési zavarára hívják fel a figyelmet, a károsodás pontosabb megállapítása csak más módszerekkel lehetséges. Mai napig is használatos az angol szóval clearance-nek nevezett vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a vese hány milliliter vért tud egy perc alatt megtisztítani egy bizonyos anyagtól. A gyakorlatban az endogén kreatinin clearance vizsgálatát végzik, ami meglehetősen pontos adatot szolgáltat a vese működéséről.
Pontosabb értéket ad a glomeruláris filtrációs ráta (GFR), ami az egy időegység alatt (perc) képződött szűrlet, glomeruláris filtrátum mennyiségét jelenti. A laboratóriumi vizsgálatok során az értékét automatikus megadja a gép a vér kreatinin szintjéből számolva. Ehhez ismerni kell a vizsgált személy nemét, korát, testsúlyát és fajtáját (fehér vagy más) is. Tehát a laboratóriumi leleten közölt eredmény csak támpont, szükség lehet további vizsgálatokra is, ha az értéke a 60 milliliter/perc alá csökken.
Az üledékben (a vizelet centrifugálása után) vörösvértestek, fehérvérsejtek, hámsejtek, fehérjecilinderek, oxalát-, húgysav-, kálcium- foszfátkristályok és baktériumok is jelen lehetnek, ezek nem jelentenek minden esetben kóros állapotot.
A vizelettel ürülő nagyobb mennyiségű húgysav a köszvény lehetőségét veti fel, a kalcium-, oxalát-, foszfát kristályok jelenléte bizonyos típusú vesekövességre utalhatnak.
A fehérvérsejtek hátterében a hólyag vagy a vesemedence gyulladása lehetséges.
Fogalomtár:
Urea: A fehérjék egyik fő lebomlási terméke, amely - többek közt - a vizelettel kiürülve a nitrogéneltávolításban játszik fő szerepet.
Szérum kreatinin: A kreatinin a vérben található, az izom aktivitásából származó salakanyag. Élettani körülmények között a vese által választódik ki a vérből, ám mikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatinin szint megemelkedik. Ez az oka, hogy a szérum kreatinin szint alkalmas a vese működésének vagy a GFR-nek a becslésére.
Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): A GFR az aktív vesefunkciót jelző paraméter. Ez az érték a szérum kreatinin szintből számítható. Normál értéke 100 ml/perc körüli, az alacsonyabb értékek pedig a normális vesefunkció bizonyos hányadát jelzik. Ha a GFR 60 ml/min alá esik, szükséges, hogy vesegyógyász szakorvoshoz (nefrológushoz) kerüljön a beteg. Ha a kezelés, amit a nefrológus alkalmaz, nem képes a GFR további romlását megakadályozni, dialízis kezelést vagy vese transzplantációt fog javasolni. A GFR 15 alatti értéke jelzi, hogy a vesepótló kezelések elindítása elkerülhetetlen. Mivel a GFR-érték érzékenyebb a veseműködés zavaraira, mint a szérum kreatinin, ezért a GFR a szérum kreatininnel korábban jelzi a vesebetegséget.
Forrás: ( webbeteg )