Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év felett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe. 

A betegség alattomos, lassú lefolyású. Kezdetben enyhe, nehezen felismerhető tünetek jelentkezhetnek. Sokszor hónapok, évek alatt alakul ki.  A legjellegzetesebb panaszok: fáradékonyság, izomgyengeség, menstruációs zavar, depresszió, száraz bőr, hideg intolerancia és székrekedés.

Hypothyreosisról beszélünk ha a szérumban mért a thyrotropin (TSH) szintje  referencia tartomány feletti és ezzel párhuzamosan alacsony vagy csökkent a szabad thyroxin (fT4) koncentrációja. Az első eset az ún. manifeszt hypothyreosis, ekkor a TSH általában magasabb mint 10mIU/L és a szabad T4 is a referencia tartomány alatt található. A második eset az ún. szubklinikus hypothyreosis, amelynek felismerése és kezelése is számos kihívásokat tartogat. Klinikai jelentőségét az adja, hogy előfordulási gyakorisága kb. 10-szer nagyobb mint a manifeszt hypothyreosis előfordulási gyakorisága. Leginkább nőkben fordul elő és az életkor előrehaladtával prevalenciája nő.

Az elégtelen pajzsmirigy működés klinikai megjelenési formáit osztályozhatjuk a kiindulási hely szerint is. Így primer hypothyreosis esetében maga a pajzsmirigy a beteg, míg a másodlagos (szekunder) hypothyreosis esetében a hypophysis elégtelenség a betegség oka (nincs, vagy alacsony a TSH). Ritkább esetekben felmerül a pajzsmirigyhormonokkal szembeni perifériás rezisztencia, valamint hypothalamicus okok is vezethetnek pajzsmirigy elégtelenséghez.

primér pajzsmirigyelégtelenség leggyakoribb oka a jódhiány. Jódhiányos területen a leggyakoribb ok a krónikus, autoimmun thyroiditis (Hashimoto thyroiditis). A betegség leggyakrabban a nőket érinti. Családi halmozódása genetikai tényezők szerepére utal. Szövettani képét a pajzsmirigyet infiltráló lymphociták uralják, míg a beteg vérében emelkedett pajzsmirigy ellenes antitesteket (anti-thyroglobulin- anti-Tg, anti-thyroid peroxidáz- anti-TPO, és TSH receptor ellenes antitestek) lehet igazolni.  Az antitestek közül egyedül az anti-TPO mutatott összefüggést a hypothyreosis kialakulásával (Hollowell JG et al). A diagnózis szinte bizonyos ha pajzsmirigy állománya diffúzan nagyobb, tömött tapintatú és a korábban említett antitest elváltozások kimutathatóak.

Egyéb autoimmun betegségek: Addison kór, 1-es típusú cukorbetegség, myasthenia gravis, kromoszómaeltérések (Down-kór, és Turner szindróma), vitiligo, anemia perniciosa jelenléte valószínűsíthetik a Hashimoto thyroiditist.

A primér hypothyreosis egyéb okai között találjuk a pajzsmirigy műtéti eltávolítását, és/vagy a radiojód kezelést, amelyet leggyakrabban pajzsmirigy daganat kezelése során alkalmaznak. Realatív új etiológiai ok a primér pajzsmirigyelégtelenségnek a. tirozin-kináz (sunitinib) kezelés következtében kialakuló hypothyreosis (Makita et al., Funakoshi és mtsai.)

Centrális vagy szekunder hypothyreosis leggyakrabban hypophysis vagy hypothalalmicus okok miatt alakulnak ki. Elsősorban daganatok: hypophyisis adenoma, craniopharingeoma, gyulladások vagy infiltráló kórképek szerepelhetnek a háttérben.

Laboratóriumi diagnosztika: a szérum TSH koncentrációja az egyedüli specifikus szűrőtesztA szérum szabad T4 hormon együtt a TSH meghatározással a hypothyreosis primér vagy szekunder voltának eldöntésében van. Primér hypothyreosisban alacsony T4 és magas TSH, míg centrális vagy szekunder hypothyreosisban alacsony T4 és alacsony TSH található. A szérum szabad T4 koncentráció meghatározásának elsődleges szerepe a hyperthyreosis miatt pajzsmirigy műtéten, besugárzáson vagy antithyroidealis terápiában részesülő betegekben van, akikben a TSH alacsony maradhat még a kezelést követően néhány hétig, hónapig.  

Hormonpótlásban részesülő betegekben a T4 méréshez szükséges vért a gyógyszer bevétele előtt kell levenni, mert az L-thyroxin mintegy 20%-al megemeli a vér szabad T4 szintjét.  A vér szabad T3 szintjének meghatározásnak a hypothyreosis diagnosztikájában nincs szerepe mivel pajzsmirigy műtéten átesett betegekben a TSH miatt a maradék pajzsmirigyszövet hyperstimulálódik ezért a T3 lehet normális, ugyanakkor pedig pajzsmirigy betegség nélkül is lehet alacsony súlyos, krónikus betegségekben szenvedőkben. 

Sok más hormonhoz hasonlóan a TSH-nak is van napszaki ritmusa, ami akár 50%-os is lehet, legalacsonyabb a késő délutáni órákban, ezért javasoljuk, hogy azonos napszakban történjenek az ismételt vérvételek. Ez alapján a referencia tartománytól 40-50%-ban eltérő érték nem feltétlenül jelent a pajzsmirigybetegséget.

Számos gyógyszer és állapot befolyásolja a vérben mérhető TSH és szabad T4 szinteket. A teljesség igénye nélkül a gyakoribbak a következők: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok,  szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital. 

Korábban alkalmazott tesztek amelyek közvetve utalhatnak hypothyreosisra

  • Az alapanyagcsere meghatározása régebben arany standard vizsgálat volt. Mind az extrém magas és extrém alacsony értékek hyperthyreosisra és hypothyreosisra utaltak. Jelenleg nem használatos mivel számos egyéb tényező/állapot (láz, terhesség, daganatos betegség) befolyásolja mértékét.
  • Alvás alatt csökkenő szívfrekvencia hypothyreosisra utalhat
  • Emelkedett teljes koleszterin, LDL szint és Lpa értékek
  • Elhúzódó Achilles ín reflex
  • Emelkedett kreatinin kináz érték, elsősorban az MM frakció, ami az MB frakció megemelkedésében nyilvánulhat meg. Fontos, hogy a troponin normális  még az emelkedett MB érték esetében is.

A hypothyreosis diagnosztikáját nem ezekre a tesztekre kell alapozni, de ezek egyidejű megléte segíthetnek a helyes diagnózis felállításában. 

  • A hypothyreosis szűrésében a TSH meghatározás az egyetlen elfogadott teszt, koleszterin mérés, reflex idő mérés, anyagcsere mérés nem haználható hypothyreosis diagnózisának felállításában
  • A TSH referencia tartománya módszer függő, amennyiben nem áll rendelkezésre a laboratóriumban meghatározott referencia tartomány a 4,12 mIU/L-t kell a normál tartomány felső értékének tekinteni. Terhességben: első trimeszterben 2.5 mIU/L, második trimeszterben: 3.0 mIU/L és harmadik trimeszterben 3.5 mIU/L.
  • A > 10 mIU/L TSH esetében L-thyroxin terápiát kell kezdeni
  • Anti-TPO meghatározás indokolt.
    1. szubklinkus hypothyereosis esetében
    2. feltételezett autoimmun thyroiditis esetén
    3. többszörös vetélés esetén
  • TRAK meghatározás indokolt
    1. Graves kórban szenvedő betegekben
    2. kezelt Graves kórban szenvedő betegekben, a terhesség tervezése során
  • Szabad T4 meghatározást együttesen a TSH-val a thyroxin terápia beállítása során kell kérni
  • Szabad T4 meghatározást terhesség során csak a trimeszter- és assay-specifikus referencia tartományok ismeretében javasolt elvégeztetni
  • Szabad T3 meghatározást nem javasolt hypothyreosis diagnózisa során végeztetni

https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/pajzsmirigy-csomagok

 

Forrás: ( medicalonline )