Rosszindulatú folyamatok a szervezetben

• CELLULARIS IMMUNSTATUSZ VIZSGÁLAT (Lymfocita populációk: T és B sejtek, NK SEJTEK, Tsejt alpopulációk: CD4 és CD8 sejtek)
• NK SEJT FUNKCIÓ,
• CD4/CD8; T és B LYMPHOCITÁK,
• CD3-HLA-DR
• Teljes vérkép

Komplett vizsgálat keretén belül kérhető Th1/2 vizsgálat is.

A vizsgálatok azon pácienseknél javasoltak elsősorban, akiknél rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, a kezelés még nem kezdődött el, illetve a kezelés utáni állapot ellenőrzésére is szolgál. Továbbá szűrővizsgálati jelleggel krónikus gyulladásban szenvedőknek, vagy gyanúja esetén valamint tartós, az immunrendszer csökkenésével járó betegségben szenvedőknek.

Az immunrendszer fő feladata, hogy a patogén mikroorganizmusokat, a fertőzött és tumor sejteket felismerje és elpusztítsa, miközben fenntartja a szervezet integritását is

A daganatos betegségek kialakulását több kutató az immunrendszer hibás működésére vezeti vissza. A daganatos betegeknél talált immunrendszeri elváltozások megakadályozzák, hogy a szervezet „idegennek” ismerje fel és elpusztítsa a daganatsejteket. A terápiában alkalmazott daganatellenes  szerek, bár kétségkívül hatékonyan ölik meg a daganatsejteket, mégis, mivel a sejtszaporodásra hatnak, ezért az immunrendszerben elsődleges szerepet játszó fehérvérsejtek képződését is gátolják. Így sajnos rontják a szervezet védekező képességét mind a daganatsejtekkel, mind a fertőző ágensekkel szemben.

A daganatos betegségek egy sajátos csoportját alkotják azok a kórképek, melyekben éppen az immunrendszer sejtjeit érinti a malignus elváltozás. Ilyenek a különböző leukémiák (fehérvérűség), limfómák (a nyirokszervek sejtjeinek daganata) és a limfo-leukémák.

A betegek vérében található fehérvérsejtek megfelelő diagnosztikai eszközökkel való vizsgálata alkalmas akár a vérképző szervi daganatok kimutatására, akár az egyéb daganatos elváltozások következtében kialakuló immunrendszeri problémák vizsgálatára.

Így például a vérképző szervek daganatai esetében a fehérvérsejtek száma megemelkedik, összetételük megváltozik, eltolódik valamelyik limfocita populáció irányába. Ezzel szemben a granulált sejtek száma lecsökken. Kezdetben a változás olyan kismértékű, hogy azt csak részletes áramlási citométeres vizsgálattal látható, míg a rutin vérkép nem mutat változást. Malignancia ( rosszindulatúság ) gyanú esetén ajánlott a rutin vérkép kiegészítése áramlási citométerrel végzett, úgynevezett sejtes immunstátusz vizsgálattal.

 

A rosszindulatú betegségek kezelésére a műtéti beavatkozásokon túl, sugárterápiát, kemoterápiát és/vagy egyéb célzott biológiai szerekkel végzett alkalmaznak. A kezelés hatására a rosszindulatú sejtek száma csökken. A daganat kezelés hatására azonban nem csak a daganatos sejtek pusztulnak, hanem egyéb, gyorsan osztódó egészséges szövetek, sejtek is károsodnak. Ezért a daganat kezelés közben/után érdemes az immunrendszer állapotát nyomon követni. Hiszen a károsodott immunrendszer működésének visszaállása fontos mérföldkő a gyógyulás felé vezető úton.

 

Szűrővizsgálati, megelőző céllal javasoljuk, hogy évente egy alkalommal végeztesse el a sejtes immunstátusz vizsgálatot, mivel ezzel a méréssel a rutin vérképnél lényegesen több információ nyerhető a vér fehérvérsejt összetételét illetően.

 

Szolid tumorok (pl.: emlődaganatos pácienseknél) esetében a vérben lévő fehérvérsejtek összetételében a kórfolyamat elején változás általában nem látszik. Viszont a szervezetben, így a vérben is vannak úgynevezett természetes ölő sejtek (angolul natural killer cells, röviden NK sejt), amelyek önmagukban, az immunrendszer többi mechanizmusától függetlenül is képesek felismerni és megölni az idegen és/vagy sérült sejteket. Az immun rendszer többi sejtje, mint például a T limfociták nem képesek ilyen „független” működésre. Az NK sejtek a szervezet természetes daganatellenes folyamatainak a fenntartásában is fontos szerepet játszanak. Ha az NK sejtek funkcionális válasza lecsökken, akkor a daganatos sejtek elleni védekezés is károkat szenved. A daganatellenes terápiák egy része, mint immunblokkoló, gátolhatja az NK sejtek működését. Ez kedvezőtlen mellékhatásnak minősül. Vannak olyan daganatellenes terápiák, melyek éppen az immunrendszer, így az NK sejtek működésének a fokozásán keresztül fejtik ki a hatásukat. Mindkét említett esetben ajánlott az NK sejtek mennyiségének és funkciójának a mérése.

 

• Az NK sejt szám és funkció daganatszűrésre nem alkalmas, de a betegség kórlefolyására és a kezelések nyomon követésére alkalmas, kiegészítő módszer.

Az NK sejtek a nem specifikus immunválasz effektor sejtjei közé tartoznak, és fontos szerepet játszanak a tumoros transzformáción átesett, illetve a virálisan fertőzött sejtek elpusztításában. Az interferonok és interleukinek által stimulált NK sejtek sejtpusztító (cytotoxikus) anyagokat bocsátanak ki, amelyek elpusztítják a nem kívánatos sejteket. Nevük abból a tulajdonságukból származik, hogy nem igényelnek antigénprezentációt, direkt felismerik a módosult sejteket. egyes malignusos betegségek (pl. emlődaganatok) az NK sejtek funkciójának csökkenését idézik elő, az NK sejtek aktivitásában szerepet játszó receptorok módosításával. (https://doi.org/10.1016/j.tranon.2016.07.003)

 

• Napjainkban kiemelt hangsúlyt kap a daganat biomarkernek tekinthető a D-vitamin kötő fehérje (DvitBP

A D-vitamin transzportálásában szerepet játszó D vitamin binding protein (D-vitaminkötő fehérje ,DVBP ) magas koncentrációban kering a vérben.  Képes megkötni a D-vitamin D2 és  D3 formáját is. Szerepe van a gyulladásos folyamatokban és a legújabb kutatások szerint a rákkockázatként is említésre kerül. A D-vitamin metabolitok hordozói mellett a DVBP gyulladáscsökkentő és immunszabályozó funkciókat is tartalmaz  -  , és szerepet játszhat számos krónikus betegség kimenetelében. A D-vitamin transzportálásában szerepet játszó D vitamin binding protein (D-vitaminkötő fehérje, DVBP, GcMAF precursor) magas koncentrációban kering a vérben. A DVBP szállító feladatán kívül, elő alakja a GcMAF proteinnek. Úgy is nevezik, hogy GcMAF-előalak (vagy: GcMAF precursor). Ez a protein aktiválja a makrofágokat, így ennek a  fehérvérsejt csoportnak a vírus ölő és daganatsejt ölő kapacitása megnövekszik. Tehát minél magasabb a perifériás vérben a keringő DVBP, annál nagyobb a lehetőség, hogy a védekezésben szerepet játszó fehérje, GcMAF keletkezzen. A vírusok és a daganat sejtek e folyamat ellen játszanak. Olyan fehérjét termelnek (NAGAlase), mely gátolja a makrofágok aktivitásában szerepet játszó protein aktív formájának megjelenését (aktív GcMAF), ezáltal a makrofág sejtek kisebb mértékű aktiválódását idézik elő.

 

• CD4 / CD8  - T és B lymphocyták

A T és B-sejtek a specifikus immunválasz fő komponensei. A T-limfociták a sejtellenes, míg a B-limfociták a humorális immunválasz végbemenetelében játszanak fontos szerepet. Funkcióik alapja, hogy képesek a nem saját antigének felismerésére. Az antigén felismerését követően eltérő módon aktiválódnak, de céljuk azonos: az antigén, vagy a fertőzött sejt elpusztítása. A B-sejtek nagy mennyiségű specifikus antitesteket szekretálnak, amelyek képesek elpusztítani az antigént. Pathogének hatására az aktiválódott T helper sejtek cytokineket termelnek, amelyek fontos szerepet töltenek be az immunválasz, illetve az immunválaszban részt vevő sejtek regulálásában. Az aktiválódótt cytotoxikus T-sejtek CDCC (contact dependent cytotoxicity) révén pusztítják el a fertőzött és daganatos sejteket. A fertőzés leküzdését követően egyes B-sejtek úgynevezett memóriasejtekké alakulnak, amelyek évekig, vagy akár évtizedekig életben maradhatnak. Emlékezve a korábbi fertőzésre, antigén re-expozíció hatására gyorsan aktiválódnak és elpusztítják a bejutott antigént. A HLA-DR megjenenése a T sejteken belül a gyulladásos sejtek aktiválódásának jele. Vírusfertőzések, krónikus gyulladások is szintén előidézhetik az aktivált T-sejtek mennyiségének megnövekedését.

 

• CD3-HLA DR

Az áramlási citometrás vizsgálat során bizonyos daganatos megbetegedésekben ( pl. Non Hodgin limfóma ) a sejt aránya szignifikánsan emelkedett az egészséges kontrollhoz képest. Kezelés hatására csökken, azonban az 1 éven belüli visszaesést megelőzően szintén emelkedett az érték.

 

• Teljes vérkép

Az általános egészségi állapot felmérésére, valamint különböző betegségek (például vérszegénység és fertőzések) szűrésére. Fehérvérsejtekből, vörösvérsejtekből, és vérlemezkéből áll. Ezen kívül a vörösvérsejtek festődési indexeit is mutatja ( MCV, MCH, MCHC ). A fehérvérsejtek száma, azon belül pedig a sejtek eloszlásai is  jellemzőek lehetnek egy-egy betegségre, kóros állapotra. ( neutrofil, limfocita, monocita, eosinofil, bazofil sejtekről beszélünk ). A vérkép eredményeinek ismerete elengedhetetlen része az NK sejtek mérésének.

 

Érdekesség egyéb területről NK sejtek vonatkozásában

Stroke-ról beszélünk a központi idegrendszer vérellátásának zavara miatt bekövetkező károsodás esetén, aminek következményeként kialakult neurológiai góctünetek több, mint 4 - 24 órán keresztül fennállnak vagy halálos kimenetelűek. Jelenleg a stroke a szívbetegségek után és a daganatos megbetegedések előtt a második vezető halálozási ok a Nyugati Világban. A stroke betegek halálozása a Kelet-Európai országokban is extrém magas, és a túlélők között gyakran tartós rokkantság marad vissza. Míg a direkt neurológiai deficit a korai halálozásért felelős, a fertőzéses komplikációk a stroke posztakut fázisában járulnak hozzá a kedvezőtlen kimenetelhez. A stroke betegek körében magasabb arányban fordulnak elő infekciók, főként húgyúti fertőzés és tüdőgyulladás. Ez az infekciók iránti emelkedett fogékonyság stroke után felveti az immunválasz korai eltéréseit.  A fokális cerebrális iszkémia egér modelljében károsodott T és NK sejtes válaszokat találtak, különösen az IFN-γ termelés csökkent, és az állatok fogékonyabbak lettek a spontán pneumóniára. Ez a légúti infekció összefüggött a limfociták masszív apoptózisával a lépben és a thymusban. A tünetek kezdetétől számított 12 órán belül az akut iszkémiás stroke-t elszenvedett betegek perifériás vérében erősen lecsökkent a T sejtek száma. Az IL6 szérum szint emelkedett volt a betegek felvételekor, és a megfigyelési periódus alatt (14 nap) folytatódott az emelkedés, míg az IL-10 szint nem különbözött a kontroll személyekétől. ( AOK PTE / Dr. Bánáti Miklós János )