Egy mai embernek sokkal jobbak az esélyei a súlyos betegségek elkerülésére.
A megfelelő táplálkozás megerősíti a fiatalok immunrendszerét (akárcsak az idősebbekét), a tiszta ivóvíz és a jobb higiéniai viszonyok pedig számos súlyos betegség, például a kolera és a hastífusz forrását szüntetik meg. A régebben gyakori és akár halálos kimenetelű gyermekbetegségek – például a kanyaró, a szamárköhögés, a gyermekbénulás, a torokgyík, a mumpsz vagy a bárányhimlő.
Csomagajánlatok: https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/immunrendszer-tesztelo-vedekez...
Adaptív immunitás
Ha az adaptív immunitás egyszer akcióba lendül, felerősíti a gyulladásos választ. Ám a legfontosabb, hogy ez a rendszer antitestek és gyilkos fehérvérsejtek egész seregeit mozgósítja a betolakodók elpusztítására, ússzanak azok akár a vérben és a nyirokban, vagy rejtőzzenek a szöveti sejtekben.
A fehérvérsejtek ezután „harcosokká” alakulnak, amelyek képesek megtalálni és megölni az azonosított betolakodót. A harcoló fehérvérsejteknek két típusa van; nevük első betűje eredetükre utal.
B-limfociták. A csontvelőben fejlődő B-limfociták a vérben keringő fehérvérsejteknek körülbelül 10 százalékát teszik ki.
T-limfociták. A csecsemőmirigyben (thymus) fejlődnek. (Ez a kis, szegycsont alatti mirigy az immunrendszer része.) A limfociták mintegy 80 százaléka T-sejt.
Amikor megtámadják a betolakodó mikroorganizmusokat, a B- és a T-sejtek különböző, bár időnként egymást átfedő feladatokat látnak el. A T-limfociták a szervezetbe jutott kórokozókra vadásznak, és bekebelezik, majd a sejtplazmájukban raktározott enzimekkel felbontják az idegen anyagokat. A B-sejtek nem közvetlenül vesznek részt a harcban, hanem ellenanyagok (antitestek, immunglobulinok) tömegeit termelik. Az antitestek segítenek az immunsejteknek az antigének bekebelezésében, semlegesítik a baktériumok által termelt mérgező anyagokat, és közvetlenül is támadják a baktériumokat, vírusokat.
A T-limfociták több típusra oszthatók, főleg funkcionális tulajdonságaik alapján. Beszélhetünk többek között segítő-, ölő-, memória- és gátló sejtekről.
B-sejtek: az antitestek előállítói
A B-sejtek számos baktériumtípus, továbbá egyes vírusok és paraziták ellen képesek harcolni. Bár időbe telik, mire a B-sejtek betolakodóként azonosítanak egy-egy mikrobát, ha ez megtörténik, antitesteket termelnek. Ezek nagy mennyiségben a vérbe, valamint a nyirokba kerülnek (a nyirokrendszerről később bővebben lesz szó), és kezdetét veszi a mikroorganizmusok utáni vadászat. Az antitestek hatástalanítják az ellenséget, vagy elpusztítandóként „jelölik meg” más fehérvérsejttípusok számára.
MIT KELL TUDNI AZ ANTIGÉNEKRŐL?
Antigén bármi lehet, amit a szervezet idegenként ismer fel, és amelyre immunválaszt ad. A szó az „antitest-generáló” kifejezésből származik. A legtöbb antigén nagy, bonyolult szerkezetű molekula. Minél kiterjedtebb egy molekula, annál több antigéndeterminánsa van: ez az antigénen lévő molekula vagy molekularészlet immunreakciót indít el.
Mivel az egyes antigéndeterminánsokat különböző limfociták ismerik fel, egy olyan molekula, amelynek felszínén sok antigéndetermináns található, számos antitest képződését eredményezheti. A nagy, komplex molekuláknak, például a jó és rossz baktériumoknak több száz kémiailag különböző antigéndeterminánsa lehet, ezért erős immunválaszt generálnak. Az egyszerű molekulák, például egyes hormonok viszont gyenge vagy semmilyen választ nem váltanak ki.
A műanyagok egy részét – mivel nem indítanak el immunreakciót a beteg szervezetében – mesterséges testrészek előállítására lehet használni. E tulajdonságának köszönhetően a beültetett testrész nem lökődik ki.
A védőoltások ezeknek a B-sejteknek a működési mechanizmusára építenek. Arra késztetik a B-sejtekét, hogy antitesteket (immunglobulinokat) termeljenek. Ezek tartós immunitást alakítanak ki azzal a kórokozóval – például a poliovírussal – szemben, amelyből az oltóvakcinát készítették.
A legtöbb oltóanyagot a teljes mikroorganizmusból vagy annak egy részéből állítják elő. Elkerülendő, hogy a vakcina betegséget okozzon, a mikroorganizmusokat gyengített vagy elölt formában alkalmazzák. Ám ettől még idegenként ismerik fel őket a B-sejtek, és antitesteket termelnek ellenük.
Jegyezzük meg! Amikor természetes úton találkozunk kórokozókkal, vagy védőoltást kapunk, úgynevezett szerzett immunitás alakul ki bennünk. Ez a tartós immunitás azért fejlődik ki, mert a kórokozót felismerő B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz.
Ha később ugyanazzal a kórokozóval találja szembe magát a szervezet, a memóriasejtek gyorsan elkezdik termelni az ellenséget legyőző antitesteket. A szerzett immunitás – akár természetes módon, magukkal a mikrobákkal érintkezve jelenik meg, akár mesterséges úton, védőoltásokkal – sokáig, gyakran egy egész életen át megmarad.
A memóriasejtek által elindított másodlagos immunválasz valójában gyorsabb, hatékonyabb és jóval hosszabb ideig tart, mint az eredeti válasz. Az immunrendszer ugyanis ekkorra már felkészült arra, hogy az adott mikrobákat megtámadja.
Jó tudni: bár az antitesttermelő képesség és a memóriasejtek létrehozása igen fontos immunfunkciók, a B-sejteknek van egy nagy hátránya. Csak azokat a mikrobákat tudják elpusztítani, amelyek nem a sejtekben rejtőznek, hanem „nyílt terepen”, a vérben és a nyirokban keringenek. Az antitestek nem jutnak be a szövetekbe, ha azokon nincs valamilyen nyílás, például vágás.
Immunrendszer tesztelő csomagok:
https://
Forrás: ( vitalitasportal )