Immunrendszer 2. rész

Egy mai embernek sokkal jobbak az esélyei a súlyos betegségek elkerülésére. 

A megfelelő táplálkozás megerősíti a fiatalok immunrendszerét (akárcsak az idősebbekét), a tiszta ivóvíz és a jobb higiéniai viszonyok pedig számos súlyos betegség, például a kolera és a hastífusz forrását szüntetik meg. A régebben gyakori és akár halálos kimenetelű gyermekbetegségek – például a kanyaró, a szamárköhögés, a gyermekbénulás, a torokgyík, a mumpsz vagy a bárányhimlő. 

Csomagajánlatok: https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/immunrendszer-tesztelo-vedekez...

Adaptív immunitás
 

Ha az adaptív immunitás egyszer akcióba lendül, felerősíti a gyulladásos választ. Ám a legfontosabb, hogy ez a rendszer antitestek és gyilkos fehérvérsejtek egész seregeit mozgósítja a betolakodók elpusztítására, ússzanak azok akár a vérben és a nyirokban, vagy rejtőzzenek a szöveti sejtekben.

A fehérvérsejtek ezután „harcosokká” alakulnak, amelyek képesek megtalálni és megölni az azonosított betolakodót. A harcoló fehérvérsejteknek két típusa van; nevük első betűje eredetükre utal.

B-limfociták. A csontvelőben fejlődő B-limfociták a vérben keringő fehér­vérsejteknek körülbelül 10 százalékát teszik ki.

T-limfociták. A csecsemőmirigyben (thymus) fejlődnek. (Ez a kis, szegycsont alatti mirigy az immunrendszer része.) A limfociták mintegy 80 százaléka T-sejt.

Amikor megtámadják a betolakodó mikroorganizmusokat, a B- és a T-sejtek különböző, bár időnként egymást átfedő feladatokat látnak el. A T-limfociták a szervezetbe jutott kórokozókra vadásznak, és bekebelezik, majd a sejtplazmá­jukban raktározott enzimekkel felbontják az idegen anyagokat. A B-sejtek nem közvetlenül vesznek részt a harcban, hanem ellenanyagok (antitestek, immun­globulinok) tömegeit termelik. Az antitestek segítenek az immunsejteknek az an­tigének bekebelezésében, semlegesítik a baktériumok által termelt mérgező anya­gokat, és közvetlenül is támadják a baktériumokat, vírusokat.

A T-limfociták több típusra oszthatók, főleg funkcionális tulajdonságaik alapján. Beszélhetünk többek között segítő-, ölő-, memória- és gátló sejtekről.

B-sejtek: az antitestek előállítói

A B-sejtek számos baktériumtípus, továbbá egyes vírusok és paraziták ellen ké­pesek harcolni. Bár időbe telik, mire a B-sejtek betolakodóként azonosítanak egy-egy mikrobát, ha ez megtörténik, antitesteket termelnek. Ezek nagy mennyiségben a vérbe, valamint a nyirokba kerülnek (a nyirokrendszerről később bő­vebben lesz szó), és kezdetét veszi a mikroorganizmusok utáni vadászat. Az antitestek hatástalanítják az ellenséget, vagy elpusztítandóként „jelölik meg” más fe­hérvérsejttípusok számára.

 

MIT KELL TUDNI AZ ANTIGÉNEKRŐL?
 

Antigén bármi lehet, amit a szervezet idegenként ismer fel, és amelyre immun­választ ad. A szó az „antitest-generáló” kifejezésből származik. A legtöbb an­tigén nagy, bonyolult szerkezetű molekula. Minél kiterjedtebb egy molekula, annál több antigéndeterminánsa van: ez az antigénen lévő molekula vagy molekularészlet immunreakciót indít el.

Mivel az egyes antigéndeterminánsokat különböző limfociták ismerik fel, egy olyan molekula, amelynek felszínén sok antigéndetermináns található, számos antitest képződését eredményezheti. A nagy, komplex molekuláknak, például a jó és rossz baktériumoknak több száz kémiailag különböző antigéndeterminánsa lehet, ezért erős immunválaszt generálnak. Az egyszerű molekulák, például egyes hormonok viszont gyenge vagy semmilyen választ nem váltanak ki.

A műanyagok egy részét – mivel nem indítanak el immunreakciót a beteg szervezetében – mesterséges testrészek előállítására lehet használni. E tulaj­donságának köszönhetően a beültetett testrész nem lökődik ki.

A védőoltások ezeknek a B-sejteknek a működési mechanizmusára építenek. Arra késztetik a B-sejtekét, hogy antitesteket (immunglobulinokat) termeljenek. Ezek tartós immunitást alakítanak ki azzal a kórokozóval – például a poliovírussal – szemben, amelyből az oltóvakcinát készítették.

A legtöbb oltóanyagot a teljes mikroorganizmusból vagy annak egy részéből állítják elő. Elkerülendő, hogy a vakcina betegséget okozzon, a mikroorganiz­musokat gyengített vagy elölt formában alkalmazzák. Ám ettől még idegenként ismerik fel őket a B-sejtek, és antitesteket termelnek ellenük.

Jegyezzük meg! Amikor természetes úton találkozunk kórokozókkal, vagy védőoltást kapunk, úgynevezett szerzett immunitás alakul ki bennünk. Ez a tartós immunitás azért fejlődik ki, mert a kó­rokozót felismerő B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz. 

Ha később ugyanazzal a kórokozóval találja szembe magát a szervezet, a memóriasejtek gyorsan elkezdik termelni az ellenséget legyőző antitesteket. A szerzett immunitás – akár természetes módon, magukkal a mikrobákkal érintkezve jelenik meg, akár mesterséges úton, védőoltásokkal – sokáig, gyakran egy egész életen át megmarad.

A memóriasejtek által elindított másodlagos immunválasz valójában gyor­sabb, hatékonyabb és jóval hosszabb ideig tart, mint az eredeti válasz. Az im­munrendszer ugyanis ekkorra már felkészült arra, hogy az adott mikrobákat megtámadja.

Jó tudni: bár az antitesttermelő képesség és a memóriasejtek létrehozása igen fontos im­munfunkciók, a B-sejteknek van egy nagy hátránya. Csak azokat a mikrobákat tudják elpusztítani, amelyek nem a sejtekben rejtőznek, hanem „nyílt terepen”, a vérben és a nyirokban keringenek. Az antitestek nem jutnak be a szövetekbe, ha azokon nincs valamilyen nyílás, például vágás.
 

 

Immunrendszer tesztelő csomagok: 
https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/immunrendszer-tesztelo-vedekezo-rendszer
 

 

Forrás: ( vitalitasportal )