HCV - Hepatitis C fertőzés, gyakoribb, mint gondolná!

A fertőzöttek mintegy felénél nincsenek akut hepatitisre utaló tünetek., a betegség tünetszegényen, vagy észrevétlenül, vagy teljesen tünetmentesen zajlik, és csupán a krónikus stádium egy későbbi (10-20 év múlva) tünetekkel kísért szakaszában kerül diagnosztizálásra.

Vizsgálat során mindig a HCV vírus ellen termelt ellenanyagot mutatjuk ki. Az IgG típusú ellenanyag a fertőzés után kb. csak 90 nap elteltével mutatható ki. A 3 hónapos periódust nevezzük „ablak periódusnak”. Az ablak periódusban vírus átvitel történik, az aktív vírus szaporodás miatt. A HCV ellenanyag egy életen át kimutatható, függetlenül attól, hogy folyik-e aktív vírus szaporodás, vagy sem. A HCV vírus nem épül be a májsejtek genetikai állományába.

A hepatitis C vírus (HCV) okozta májgyulladás a transzfúziós hepatitisek leggyakoribb oka volt. A világban kb. 170 millióra becsülik a hepatitis C vírussal fertőzöttek számát, mely jelentős pandémiát jelent, mivel ez az össznépesség kb. 3%-a, és ez ötször nagyobb arányt jelent, mint a HIV1 vírus elterjedtsége. A véradók szűrése (1992 óta) jelentősen csökkentette az infekció átvitelének gyakoriságát a korábbi 17%-ról a jelenlegi 0,001%-ra, de az új esetek megjelenése folyamatos, elsősorban az intravénásan alkalmazott kábítószerek elterjedtsége, valamint az egyéb parenterális átviteli lehetőségek miatt. 

A szűrővizsgálati eredmény lehet:
negatív: A szervezet 12 héttel héttel korábban nem találkozott a vírussal,
kétes: Lehet, hogy korai fertőzés, lehet hogy álpozitív - azaz keresztreakció, vagy ál negatív reakció történt. Ál negatív reakció előfordulhat, ha a szervezetben nem alakul ki u.n. core ellenanyag (egyéntől függően), a vizsgálati teszt viszont erre van érzékenyítve. Az eredményeket verifikálni, megerősíteni kell .
pozitív: A szervezet 12 héttel korábban valószínűleg találkozott a vírussal. Lehet, hogy akut fertőzésről van szó, de lehet, hogy már krónikus fertőzés áll fenn .Az eredményeket verifikálni, megerősíteni kell.� 

A kétes, vagy pozitív eredményeket adó mintáknál a vizsgálatot más elven alapuló vizsgálati teszttel meg kell ismételni. Ha az eredmény az ismétlés során is kétes, akkor 3. teszttel is el kell végezni a vizsgálatot, illetve új vérvétel szükséges.
Pozitív eredmény csak akkor adható ki, ha a verifikálási eredmények a pozitivitást egyértelműen bizonyítják. Nagyon korai fertőzés esetén a PCR vizsgálatoknak lehet bizonyító ereje.

A krónikus hepatitis C vírus fertőzés a leggyakoribb indikációja a májátültetéseknek. Magyarországon az első felmérések 1,3%-os incidenciát mutattak, a 2000–2004-es adatok 0,6–0,8%-os szeropozitivitást mutattak. A szeropozitív személyek 60–90%-ában kimutatható a HCV (PCR pozitívak). A hazai fertőzöttek több mint 95%-ánál 1. genotípus (főleg 1b) mutatható ki. 

Bizonyos fokozottan veszélyeztetett populációkban az előfordulás magas: politranszfundáltaknál (hemofiliások között) 50–80%, hemodializáltaknál 30–40%, intravénás droghasználók esetében 30–90% a HCV szeropozitívak aránya. A krónikus májbetegeknél, cirrhosisban és hepatocellularis carcinomában szenvedőknél a HCV antitest pozitivitás igen magas, 20–90%. A fertőzés forrása a viraemiás beteg vagy hordozó. Az intravénás kábítószert használók közös tű- és fecskendő használata eredményezi a érintettek maga HCV-prevalenciáját. A fertőzés eredete a betegek 20– 50%-ában nem deríthető ki. HCV pozitivitást jelezhet a cryoglobulinaemia is. A HCV pozitív személyek többsége a 45–65 éves korosztályban található. 

Rizikócsoportot képeznek továbbá:

- az egészségügyi dolgozók,
- a tetováltak, piercinget viselők,
- egyes bőrbetegségekben szenvedők 
- fogvatartottak,
- 1993 előtt szervátültetésben részesültek,
- vérkészítményben részesülők, 
- fertőzöttek szexuális partnerei és a 
- hemodializáltak. 

A betegség nagymértékben hozzájárul a rokkantság és halálozás növekedéséhez. Az esetek többségét nem fedezik fel, és leginkább alkoholos vagy gyógyszeres-kémiai májkárosodásnak, illetve zsírmájnak vélik. 

A betegség diagnózisának felállításában az anamnézis felvétel és a fizikális vizsgálat mellett nagy szerepe van a laboratóriumi diagnosztikának. Az alapellátás feladata a májbetegség felismerése és a HCV ellenanyag-szint vizsgálata. Szűrővizsgálatra az anti-HCV harmadik generációs EIA, ELISA teszt javasolt. Utóbbi elvégzése májkárosodás észlelésekor vagy rizikócsoportokban szükséges. Minden személyt szűrni kell, akinél magas a HCV fertőzés rizikója. A betegek szakellátása hepatológiai centrumokban összpontosul. 

A krónikus C-hepatitis spontán remissziója és gyógyulása gyakorlatilag nem fordul elő. A betegek jelentős részénél a krónikus gyulladást (annak aktivitásától függetlenül) fibrosis kíséri. Ennek gyorsasága és mértéke nagy egyéni különbségeket mutat, de ez szabja meg a beteg sorsát. A cirrhosis kialakulása átlag 20–25 év alatt következik be, majd a cirrhosis kialakulása után a betegekben HCC jelentkezik évente 3–5%-os gyakorisággal. 

Hat fő genotípus létezik: 
1. genotípus (altípusai: 1a és 1b) a leggyakoribb genotípus világszerte. Az Egyesült Államokban az 1a altípus előfordulása nagyobb, míg Európában az 1b gyakoribb. 
2. genotípus a legjellemzőbb genotípus Nyugat-Afrikában, és a világon mindenütt megtalálható.
3. genotípus Délkelet-Ázsiában endémiás, és számos országban különböző mértékben elterjedt.
4. genotípus elsősorban a Közel-Keleten, Egyiptomban és Közép-Afrikában fellelhető.
5. genotípus szinte kizárólag Dél-Afrikában fordul elő.
6. genotípus Ázsiában terjedt el.

A hepatitis C vírus hatására a betegség előrehaladása egy folyamaton megy keresztül az akut hepatitistől a májrák kialakulásáig. A köztes állapotok: a krónikus hepatitis, a fibrózis és a májcirrózis. Az akut hepatitis rövid ideig tartó betegség, ami a beteg vírussal való találkozását követő első 6 hónapban lép fel. A vírus kezelés nélkül kiürülhet a beteg szervezetéből. Azonban ha ez nem így történik, az idő előre haladtával krónikussá válik a betegség, kialakul a krónikus hepatitis C állapot. 

A progressziót gyorsítja a rendszeres alkoholfogyasztás, a haemochromatosis, a társfertőzés egyéb hepatitisvírussal. Az alkoholos cirrhosis HCV fertőzésben az alkohol elhagyása után is progrediálhat. Kompenzált HCV-cirrhosis hirtelen fulmináns dekompenzációját okozhatja akut HAV fertőzés. HIV pozitív betegben az AIDS lefolyását a krónikus C-hepatitis enyhe formája is gyorsítja, valamint HIV fertőzés mellett a hepatitis progressziója is gyorsabb. A progresszió gyorsabb túlsúlyos betegekben (27 feletti testtömeg-index). Szervtranszplantált betegeknél az akut szakasz súlyosabb, majdnem mindig krónikussá válik, és a progresszió rapid. A prognózis összefüggése a HCV vírustiter nagyságával még nem kellően bizonyított.