A PCOS a nők tizedét érinti és vezető meddőségi ok. Azonban ez NEM NŐGYÓGYÁSZATI probléma és NEM A PETEFÉSZEK betegsége! Komplex anyagcsere-zavarról van szó, melynek kezelése élethosszra szól. Kivizsgálása belgyógyászati hatáskörbe tartozik. A kezelése négyes pilléren nyugszik, ebből három az életmód-váltáson alapul.
A PCOS kezelése során három fő területre kell összpontosítani: a szabálytalan menstruáció szabályozására és/vagy a hirsutismus megszüntetésére és/vagy a meddőség terápiájára. A PCOS kezelési módszerei az idő előrehaladtával annak függvényében változnak, hogy az adott életkorban melyek a beteg preferenciái. Ennek során azonban mindvégig szem előtt kell tartani az inzulinrezisztencia problémáját, mert ennek hosszú távú egészségi kihatásai lehetnek.
ALAPVETŐ TUDNIVALÓK A PCOS-RŐL
A polycystás ovarium szindróma (PCOS) gyakori, a reproduktív korú nők 4−12%-át érintő állapot. A klinikai kép jellegzetes eleme a hyperandrogenismus és a krónikus anovuláció. A PCOS összefügg az elhízással és az inzulinrezisztenciával. Az IR hosszú távú egészségi kihatásai miatt fontosak a normális testsúly elérését és megtartását célzó életmódbeli változtatások, a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás fenntartása.
A PCOS magas prevalenciája ellenére sok az ellentmondás a PCOS diagnosztikája és differenciáldiagnosztikája terén. Ez részben arra vezethető vissza, hogy nem áll rendelkezésre specifikus diagnosztikai teszt a kórállapot igazolására. Egyes esetekben a klinikai anamnézis és néhány laboratóriumi teszt elegendő a diagnózis felállításához. A kórismézést követően a kezelés fontos szempontja a PCOS összefüggése az inzulinrezisztenciával (például annak eldöntése, hogy szükséges-e inzulinérzékenyítő szerek adása, és ha igen, mikor). A terápia során négy fő területre kell összpontosítani: a menstruáció rendezésére, a fokozott szőrnövekedés megszüntetésére, a meddőségi problémákra, valamint az IR szindróma és az ehhez társuló kockázati tényezők (2-es típusú cukorbetegség, dyslipidaemia, szív- és érrendszeri betegségek) kezelésére.
A PCOS HÁTTERE
Többféle örökletes sajátság közül az inzulin-hatás zavarát hangsúlyozzuk ki, amelynek az immár közismert elnevezése az inzulinrezisztencia (IR). Ekkor a szervezetben az optimálisnál több inzulin termelődik, ami sokrétű hormonális és anyagcsere zavart okoz.
A hiperinzulinaemia (tehát amikor túl sok inzulin termelődik) több lépcsőben felborítja a hormonháztartást és az anyagcserét. A kisiklott folyamatok lassan haladnak előre, hosszú éveken át. Változatos tünetekkel jár, azonban ezek sokáig nem hívják fel a figyelmet az alapproblémára. Gyakori, hogy a tünetek ellenére az alapbajt nem ismerik fel vagy nem kezelik megfelelően, miközben a rossz irányba sodródó szénhidrát- és zsíranyagcsere, a megváltozott véralvadékonyság, vagy cukorbetegség és/vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Az élet későbbi szakaszában már ezek és további súlyos szövődmények uralják a képet.
Az érintettek családjában gyakoriak az anyagcsere betegségek, tehát a cukorbetegség, az elhízásra való hajlam, a szív-és érrendszeri problémák halmozódnak. Az örökletes tényezők mindkét szülő oldaláról, akár egyéb metabolikus zavarokkal kombináltan is érkezhetnek. A kövér, kopaszodó, zsíros bőrű férfiak valószínűleg a PCOS férfi megfelelői és örökletes hordozói, de petefészek hiányában kevesebb tünettel.
MIKOR KEZDJÜNK GYANAKODNI?
- menstruációs problémák
- metabolikus szindróma
- cukoréhség
- teherbeesési nehézség
- bőrpanaszok
- hajhullás
- ciszták a petefészekben
- úszógumi effektus
A PCOS differenciál diagnosztikája
Az alábbi (kór)állapotok kizárása szükséges a kivizsgálás során: terhesség (terhességi teszttel), hypothyreosis (TSH-méréssel), hyperprolactinaemia (prolaktin-meghatározással), késői kezdetű kongenitális adrenális hyperplasia (17-hidroxi-progeszteron mérésével), petefészektumor (össz-tesztoszteron alapján), hyperthecosis (össz-tesztoszteron alapján), mellékvesetumor (DHEAS-S [dehidroepiandroszteron-szulfát meghatározásával) és Cushing-szindróma (24 órás kortizolprofil alapján).
KIVIZSGÁLÁS
A diagnózis nincs laboratóriumi értékekhez kötve, mert a sokrétű és finom hormonzavar miatt csak az egészségesekhez való csoportos összehasonlításban tűnik ki, hogy a PCOS betegekben magasabb:
* DHEAS
* Inzulinterhelés 3x
* Prolaktin
A petefészkek ultrahang vizsgálata. A policisztás ováriumkép (PCO) diagnosztikai kritériumai a hüvelyi ultrahang vizsgálatra vonatkoznak. A ciklus elején kell elvégezni, amikor még fejlődésnek indult tüsző nem zavarhatja az értékelést. Bízzuk a vizsgálatot tapasztalt szonográfusra vagy olyan szülész-nőgyógyászra, aki magas fokú ultrahang-diagnosztikai jártassággal valamint megfelelő felszereltséggel (korszerű ultrahang-készülékkel) rendelkezik! Ne fogadjuk el annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet hasfalon keresztül és nem hüvelyi úton végeztek.
A policisztás ováriumok radiológiai képe: Mindkét petefészekben egyenként legalább nyolc, 10 mm-es átmérőt el nem érő ciszta vagy az ováriumok térfogata 10 ml-t meghaladja.
A PCOS egyelőre nem gyógyítható, de a tünetek visszafordíthatóak, és az állapotromlás megakadályozható az éveken át alkalmazott megfelelő kezeléssel.
Fontos tisztázni, hogy az alapkezelés minden PCOS-ben szenvedő számára ugyanaz, függetlenül a konkrét panaszaiktól! Egyeseknek a fokozott szőrnövekedés, másoknak a meddőség okozza a fő gondot: de nem magát a tünetet kell kezelni, hanem az alapbetegséget.
Tehát a trükk az egyensúly megteremtése: az energiabevitel (étrend) és energiafelhasználás (mozgás) szinkronitását kell megteremtenünk, amelyben segíthet a metformin-származék (gyógyszer), de az egyensúly elérése és megtartása sokkal könnyebb akkor, ha pszichés alapozás is kellően erős mindehhez.