Mi alapján válasszunk laborvizsgálatot?

Ha már mindenképp szeretnénk házi-, vagy kezelőorvosunkat kikerülni, három kérdés vetődik fel:

- egészséges vagyok
- panaszaim vannak
- kontrollra megyek

Az egészséges populáció kategorizálható nem és korcsoport szerint, így mindenki célzott laborvizsgálatot választhat. 
Számos egészségfelmérő vérvételi csomagunk van attól függően, hogy csak egy régebbi eltérő eredményt szeretnénk ismételtni, vagy az éves szűrést szeretnénk gyorsan letudni. Kis rutin, nagy rutin, bővített állapotfelmérés, mind olyan paramétereket tartalmaznak, melyeket legalább évente egy alkalommal javasolt elvégeztetni. 

A panaszokkal élőknek speciális személyre szabott csomagajánlatokat kínálunk, szervszerviz, bajkereső, ízületi fájdalmakkal szenvedő, felgyorsult világunk következményei, emésztőrendszeri, áldott állapot...stb. Ki ki megtalálhatja adott problémára az előre összeállított csomagajánlatokat. Igyekeztünk ezek tartalmát úgy kialakítani, hogy az adott problémát első körben ki tudjuk vizsgálni, majd a lelet ismeretében akár további laborvizsgálatot tudjunk ajánlani, vagy egyenesen szakorvoshoz irányítjuk a pácienst. 

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a laboratóriumi diagnosztika, a vérvizsgálatok nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, ezért a laboratóriumban nem állítunk fel diagnózist és kezelési tervet sem. Ez mindenkor a beteget kezelő háziorvos vagy szakorvos feladata, miután minden információ a birtokában van. A laborvizsgálatok mellett szükséges a teljes kórelőzmény felvétele, esetleg röntgen vagy ultrahang...stb. 
Egy laborvizsgálati eredmény nem jogosítja fel a laboratóriumi orvost, hogy megmondja, mi lehet a páciens baja. Maximum útirányt adhat a betegnek, hogy a kapott laboreredmény alapján mely orvost javasolt felkeresni. De ez is leginkább a magánlaborokban működik, kevésbé az állami intézményekben. 

Olykor a betegek azt mondják, hogy a laboratórium dolgozói nem mondják meg, mi a baja. Nem, és nem is tehet ilyet, mert ezt törvényileg szabályozzák. Nincs ilyen jogköre a magyarországi laboratóriumoknak, de őszintén csak egy laborerdmenyből hogyan alkossunk véleményt, ha a beteg panaszait, anamnézisét nem ismerjük? 

Jó példa erre az interneten öndiagnózist felállított beteg esete, aki majdnem rosszul lett miután kézhez kapta a laboreredményét. Emelkedett fehérvérsejtet mértünk neki, melynek számos oka lehet. Megjegyzem, hogy nem volt az alarm érték egyáltalán, de az igaz, ha a beteg kézhez kapja a leletét minden csillag, - mely eltérő értéket jelez - okát tudni szeretné. Nos, beütötte a neten a magas fehérvérsejt számot majd sírva hívott fel bennünket, hogy akkor ő most leukémiás. Megnyugtattuk, hogy biztos nem így van, max. volt egy bakteriális fertőzése ( kiderült persze, hogy influenzás volt előzőleg ) emiatt lehet mérsékelten emelkedett fvs szám. Ráadásul a fehérvérsejtszám önmagában semmit nem jelez, ismerni kell a vérkép egyéb összetételét is, - a sejtek százalékos összetétele legalább annyira fontos. 

Számos hasonló esetet tudnék példaként említeni, de a lényeg mindig az, hogy orvosi vizsgálat nélkül szigorúan tilos diagnózist felállítani! 
A laborvizsgálat rendkívül hasznos, de nem mindenható. Számos kérdésre tud válaszolni az orvos számára, akár negatívnak tűnik egy lelet, akár van benne eltérés. Mindig összefüggéseiben kell megvizsgálnunk azt, és mindent összevetve kaphat a beteg diagnózist, majd annak ismeretében kezelési tervet.