Krónikus izomgyulladás

A krónikus izomgyulladással járó betegségeket idegen szóval myositisnek nevezzük. A betegségek mindegyikére jellemző a tartósan fennálló izomgyulladás, ami izomgyengeséggel, izomfájdalommal, esetleg lázzal jár. A myositisek a multifaktoriális eredetű autoimmun betegségek közé tartozó olyan gyulladásos izombetegségek, melyek főleg a harántcsíkolt izmokat érintik.

Csomagajánlat

A myositis kiváltó okai
 

A betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem tisztázott, az azonban már régóta ismert, hogy a myositisben szenvedő betegek immunrendszere ‘hibásan’ működik. Ezeknél a betegeknél a normális esetben kórokozók ellen termelt antitestek helyett ún. autoantitestek termelődnek, melyek a szervezet saját szöveteit támadják meg. Ezek az autoantitestek vérvizsgálat segítségével kimutathatók, így segítséget nyújtanak a diagnosztikában, valamint a terápia hatékonyságának követésében is. Mivel myositisben leggyakrabban a comb és a felkar izmai érintettek, a betegek sokszor arra panaszkodnak, hogy a lépcsőn járás, az ülő helyzetből való felállás vagy éppen a kar emelése, a fésülködés és az ahhoz hasonló mozdulatok nehezebbek, mint korábban.
 

Panaszok és tünetek
 

A betegek jellemzően a végtagok izomzatának gyengeségét és fájdalmát panaszolják, amelyek terhelés és a mindennapi tevékenységek hatására egyre erősödnek. A nap végére már az alapvető dolgait sem tudja elvégezni (lépcsőn fel- és lejárás, fésülködés, étkezés). Ezek a panaszok az idő előrehaladtával egyre erősödnek.

A legjellemzőbben érintett izmok a felkar- és a combizomzat, de ez nem kizárólagos. A betegség bizonyos változataiban (pl. a dermatomyositisben) ezekhez a fájdalmakhoz bőrelváltozások is – vöröses, lilás elszíneződések (úgynevezett Gottron-papulák) a kézen, jellemzően az ízületek felett, a szemek körül és néha egyéb testtájakon is – társulhatnak. A probléma kezeletlenül ráadásul nem áll meg a végtagoknál, hanem ráterjedhet a többi harántcsíkolt izomra is.

Emellett gyakori az ízületek gyulladása is (arthritis, polyarthritis), de ugyanígy ráhúzódhat a gyulladás a szívizomra (carditis) vagy a tüdőre is. Emellett gyakoriak a nyelési kellemetlenségek, nehézségek (dysphagia), az emésztési problémák is.

Az izom érintettségén és a bőrtüneteken túl a betegség előrehaladtával gyomor- bélrendszeri és légzőszervi tünetek is jelentkezhetnek, sőt súlyos esetben a betegség a szívizmot is megtámadhatja. Fájdalmas nyelés, gyomorégés, székrekedés jelezheti, hogy a gyulladás továbbterjedt az izmokról. Ezek mellett – a légzőizmok érintettsége esetén – tüdőgyulladás, nehézlégzés is jelentkezhet. Ahhoz azonban, hogy a diagnózis felállítható legyen, a fenti tünetek felismerése mellett néhány vizsgálat elvégzése is szükséges. A már korábban említett vérvizsgálatból egyrészt kimutathatóak a myositisre jellemző autoantitestek, valamint további olyan enzimek (az ún. CK – creatin kináz) amelyeknek szintje jelzi az izomkárosodás mértékét.

Ha huzamosabb ideig fennállnak a fenti tünetek, érdemes orvoshoz fordulni, viszont laborvizsgálatok, speciális immunológiai tesztek, illetve szövettani vizsgálat nélkül nem lehet biztos diagnózist felállítani.

A myositisek diagnózisának felállítása szigorúan kritériumrendszer alapján történik. A legtöbben a Bohan és Peter által alkotott klasszifikációt alkalmazzák, noha ismert, hogy az több hiányossággal is bír. Ezt a kritériumendszert követve állítható fel a myositis diagnózisa.

Differenciáldiagnosztika és hasonló tünetekkel járó más betegségek

Háziorvosi ellátás szempontjából fontos a kivizsgálás elindításakor, hogy az egyéb izomgyengeséget okozó izombetegségek lehetőségére is gondoljanak (myasthenia gravis, egyéb myopathia, neurológiai betegségek, izomdisztrófiák). Ki kell zárni a gyógyszer okozta myopathiát, és egyéb toxikus ártalmak kóroki szerepét. Infekciók sok esetben felelősek gyulladásos izomlaesió kiváltásáért, mindig rá kell kérdezni, hogy volt-e a betegnek fertőzéses megbetegedése az izomfájdalmak létrejötte előtt. Fiatal és középkorú nők esetében gyakran fibromyalgia szindrómában a beteg vezető panasza is izomfájdalom lehet. Időskorban polymyalgia rheumatica okozhat hasonló panaszokat.

A betegség lefolyása

A betegség hullámzó lefolyású, aktív és tünetmentes nyugalmi periódusok váltakoznak. A betegség kimenetele és lefolyása alapján lehet teljes gyógyulásos, amikor egy aktív időszak után a betegség nem tér vissza. Gyakori azonban, hogy a betegség hosszabb-rövidebb időszakok múlva visszatér, illetve sajnos az is előfordul, hogy hosszan tartó igen progresszív a betegség lefolyása.

Mint minden autoimmun betegség, társulhat egyéb autoimmun betegségekkel (rheumatoid arthristis (RA), Sjögren-szindróma (SS), szisztémás sclerosis (SSC), szisztémás lupus erythematosus (SLE)), ilyenkor úgynevezett overlap szindrómáról beszélünk. A betegség indulásakor ugyanakkor gyakran előfordul, hogy sokáig nem mutat teljesen jellegzetes képet PM/DM irányában, majd az idő előrehaladásával – az esetek többségében hetek, hónapok, sokszor évek alatt – PM/DM irányba alakul át.

A myositis okozta tünetek kezelés nélkül nem javulnak, sőt nagy valószínűséggel romlani fognak, ezért lényeges a mielőbbi diagnózis, és az időben elkezdett terápia. Bár a kórkép jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, gyógyszerekkel és egyéb terápiás lehetőségekkel jól karbantartható. Átmenetileg vagy végleg bizonyos szintű életviteli változásokra is szükség lehet, hiszen a betegség fellobbanásai idején a fizikai terhelhetőség lényegesen csökken, a betegnek pihenésre, kíméletre van szüksége.


Kezelés

A terápia mindig személyre szabott. Mind az alkalmazandó gyógyszereket, mind azok pontos dózisát, mind pedig a kiegészítő terápiás lehetőségeket egyénre szabva állapítják meg az orvosok. Ugyanakkor mivel a betegség lefolyása hullámzó, a kezelés menete idővel egy-egy beteg esetében is változhat.

A gyógyszerek között mindig megtalálhatóak a kortikoszteroidok, valamint az ún. immunszupresszív készítmények. Ezek nagyon hatásos, de ugyanakkor számos mellékhatás lehetőségét magukban rejtő gyógyszerek. Éppen ezért mind az adagolásukat, mind pedig az egyéb, orvos által elmondott figyelmeztetéseket pontosan be kell tartani!

A gyógyszerek szedése mellett speciális gyógytorna, fürdőkúra is sokat segíthet a beteg állapotán. Ezeket az orvos szintén személyre szabva írja elő.

Mivel a myositis lefolyása betegségtípusonként és egyénenként nagymértékben különböző lehet, a kimenetelét is nehéz általánosságban megjósolni. Az biztosan elmondható, hogy az orvos által előírt kezelés pontos betartása rengeteget segít az állapot gyors és tartós javulásában. A halál oka, főleg idős myositisben szenvedő betegeknél leggyakrabban a tüdőt is érintő, szövődményes betegség, melynek következtében súlyos tüdőgyulladás és légzési elégtelenség alakul ki.

 

A krónikus izomfájdalom kivizsgálása: online foglalás

 

Forrás: ( webbeteg )