Egész testre kiterjedő hormonállapot felmérés

Mik azok a hormonok? 

A hormonok létfontosságúak az emberi szervezetben, melyek befolyásolni képesek és hivatottak a sejtjeink működését, ezáltal életfolyamatainkat szabályozzák. Hormonok nélkül nincs élő szervezet, a hormonok egyensúlytalansága pedig a szervezet elégtelen működéséhez vezet!

 

Milyen hormonokat ismerünk? 

Funkciójuk szerint lehetnek:

  • Nemi hormonok
  • Pajzsmirigy hormonok
  • Mellékvese hormonok
  • Hasnyálmirigy hormonja
  • Agyalapi mirigy hormonjai
  • Hipotalamusz hormonjai 

 

NEMI HORMONOK

A női testet két fontos nemi hormon szabályozza: az ösztrogén és a progeszteron, melyek a petefészekben termelődnek.  A serdülés, az anyaság, a szoptatás ezen hormonok nélkül elképzelhetetlen.

A férfi hormonok: anabolitikus hatásúak, elősegítik a fehérjék tárolását, gátolják a fehérjeveszteséget. Szabályozzák a spermiumtermelést, a libidót és a nemzőképességét, a pubertáskorban befolyásolják a nemi érést, a másodlagos nemi jelleg kialakulását, illetve biztosítják az izomzat megfelelő fejlődését és a csontozat egészséges állapotát. Közülük is a legfontosabb maga a tesztoszteron. 

 

PAJZSMIRIGY HORMONOK

A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák. Elősegítik  a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását, vagyis az alap-metabolizmust, a sejt energiafelhasználását. 

 

MELLÉKVESE HORMONOK

A mellékvese életfontosságú hormonok termeléséért felel, kóros működése (pl. a fokozott vagy elégtelen hormontermelés) ezért súlyos hormonbetegségeket okoz, némely formája életveszélyes állapothoz vezet. A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére. 

 

HASNYÁLMIRIGY HORMONJA

A hasnyálmirigy hormonjai testünk cukor- valamint táplálékháztartását szabályozzák. A hasnyálmirigy az ember második legnagyobb emésztőmirigye a máj után, mely inzulint és glukagont termel, ezek a vércukorszintet szabályozzák. A hasnyálmirigy hormonjai közül az inzulint az úgynevezett béta sejtek termelik. Ha ezek a sejtek nem termelnek elegendő inzulint a szervezet számára, az nem tudja tovább szabályozni a vércukorszintet. Az inzulin serkenti a máj glikogénellátását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökken a vércukorszint.

 

AGYALAPI MIRIGY HORMONJAI

A hipofízis szerzett alulműködése rendszerint a mirigy károsodásának következménye, melyet valamilyen sérülés vagy betegség okoz. Ennek megfelelően bármely életkorban és mindkét nemnél előfordulhat. Az életkor előrehaladtával természetesen nő azoknak a betegségeknek, állapotoknak a kockázata, melyek agyalapi mirigy alulműködéshez vezethetnek. A tüneteket befolyásolja a betegség kialakulásának oka, a károsodás üteme, a beteg életkora és a kieső hormonok fajtája. 

Itt termelődik az FSH, LH, TSH, PROLAKTIN, ACTH, NÖVEKEDÉSI HORMON is. 

 

  • növekedési hormon kiesése gyermekekben alacsony növést okoz, de felnőttben is megváltozik a testalkat (a zsírszövet nagyobb része a hason található), és törékenyebbé válnak a csontok, csökken a csontsűrűség.

 

  • Nemi hormonok hiánya:
    • Férfiakban csökkent libidó vagy akár impotencia is kialakulhat. A betegek rendszerint terméktelenek, a herék mérete kicsi, a szőrzet mennyisége csökken. Gyerekkorban kialakult hiány esetén a pénisz mérete is kicsi marad, késik, esetleg elmarad a nemi érés.
    • Nőkben a menstruáció gyakorisága csökken, esetleg elmaradhat, a közösülés fájdalmas lehet. A mellek sorvadnak (a bennük levő mirigyállomány mennyisége csökken), meddőség is kialakul.
    • Mindkét nemben csökken az izom- és csonttömeg, a bőr vékonyabbá válik.

 

  • Pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) hiánya: Fáradékonyság, székrekedés, hidegérzékenység, száraz bőr, testsúlygyarapodás. A gyermekek elmaradnak a növésben.

 

  • Mellékvesekéreg stimuláló hormon (ACTH) hiánya: gyengeség, fáradékonyság, felálláskor megszédülés, sápadtság. A betegek vércukorszintje rendszerint alacsony. Súlyosabb esetben fogyás, hányás is kialakulhat, mely fel nem ismert esetben sokkhoz, megfelelő kezelés nélkül a beteg halálához is vezethet. Ezt rendszerint valamilyen egyéb betegség (rendszerint fertőzés) válthatja ki.

 

  • Prolaktin-hiány: A tejelválasztásért felelős hormon hiánya rendszerint a szülés után kialakuló betegségben szembetűnő (Sheehan-szindrómában illetve hipofizitiszben): az ilyen betegeknél nem indul meg a tejelválasztás, nem tudnak szoptatni.

 

A HIPOTALAMUSZ HORMONJAI

A hipotalamusz közvetlen hatással nincs a perifériás hormonszervekre, jóllehet működésüket szabályozza a hipofízisen keresztül. A hipotalamusz szabályozza a szervezet belső környezetének viszonylagos állandóságát (homeosztázis) az autonóm idegrendszeren és a hormonális (endokrin) rendszeren keresztül, és alapvető szerepet játszik az érzelmi (emocionális) magatartásban. Oxitocint és ADH-t termel. Az ADH szabályozni tudja a vizelet koncentrációját, és ezen keresztül a szervezet vízháztartását. Az oxytocin fokozza az uterus anyaméh (uterus) simaizomzatának összehúzódását, és az emlőmirigy végkamráit és kivezető csöveit körülvevő myoepithelialis sejtek összehúzódását okozza. A terhesség vége felé nagy mennyiségű oxytocin termelődik, amely stimulálja a méhizomzat összehúzódását a szülés során. 

 

A vérvizsgálat során a következő hormonokat vizsgáljuk:

 

NŐK

  • FSH, LH, ÖSZTROGÉN, PROLAKTIN, PROGESZTERON, TSH, KORTIZOL, INZULIN, ACTH,

FÉRFIAK

  • TSH, TESZTOSZTERON, FREE TESZTOSZTERON, KORTIZOL, INZULIN, ACTH, SHBG, ÖSZTROGÉN, NÖVEKEDÉSI HORMON