Mit jelent a gyulladás?

Láz, hőemelkedés, visszatérő fertőzések, fájdalom, fejfájás a jellemző panaszok. 

A vizsgálatokkal a meglévő gyulladások meglétét ill. annak  mértéket tudjuk kimutatni. Arra nincs lehetőség egy laborvizsgálat során, hogy azt is megállapítsuk, hol van a szervezeten belül probléma. A gyulladásos paraméterek eltérései alapján, a kontroll mérések, a panaszok ismeretében a szakorvosok már kellő információval rendelkeznek ahhoz, hogy a páciens kezelését megkezdjék és a diagnózist felállítsák. A testszövetek és az immunrendszer válasza a szervezetet ért sérülésre, fertőzésre vagy irritációra, amely rendszerint fájdalommal, duzzanattal, a bőr vöröses elszíneződésével, melegséggel jár együtt. A gyulladás súlyossága, időtartama és jellegzetessége függ a kiváltó októl, az egyén egészségi állapotától, és attól, hogy a szervezet melyik részén zajlik a gyulladás.

Csomagajánlat

A gyulladás szerencsés esetben lokálisan zajlik. A vérbe legfeljebb a felszabaduló mediátorok, így citokinek, akut fázis fehérjék kerülnek. Ez egyrészt jó hír a klinikusnak és a betegnek (a gyulladásos mediátorok biológiai  hatásai lokalizáltan jelentkeznek), viszont rossz hír a labordiagnosztának. A laborvizsgálatok ugyanis többnyire vérből történnek, ez pedig a lokálisan zajló folyamatokat csak áttételesen tükrözi. Emiatt nem egyszerű pontos képet kapni arról, mi történik a szervezetben.

Gyulladás gyanúja esetén a klinikus több fontos kérdésre kell választ kapjon a labor segítségével:

(1)   Van-e szisztémás gyulladás? Ha igen, akkor az alapvetően más kezelést igényel, mint a lokális folyamat.

(2)   Baktérium vagy vírus okozza a gyulladást? Reagál-e a beteg a kezelésre?

(3)   A szisztémás gyulladás milyen mértékű? A ’szepszis-kontinuum’ alatt a döntően laboratóriumi eltérésekkel és lázzal, kardiovaszkuláris válasszal járó szisztémás gyulladásos válaszreakciótól a súlyos, kezelésre refrakter és szervi elégtelenséggel járó szepszisig terjedő állapot-csoportot értik. Esszenciális annak a meghatározása, hogy a beteg éppen melyik fázisban van.

A gyulladásos válasz laborkimutatása az ’akut fázis válasznak’ nevezett jelenségen alapul. Ennek lényege, hogy a gyulladásos noxa hatására a szervezet komplexen válaszol: számos fehérje (paraméter) termelését fokozza, míg másokét csökkenti (lsd. táblázat). Ezt jellegzetesen tükrözi a fehérje gél elektroforetikus (ELFO) képen az egyes frakciók arányának megváltozása (különösen az albumin/globulin, A/G arány csökkenése – ez nem gyulladásos esetben 1,5  feletti).

 

Az emelkedő szintet mutató analitok a ’pozitív akut fázis reaktánsok’, míg a csökkenő szintet mutatók a ’negatív akut fázis reaktánsok’.

Pozitív akut fázis reaktáns

Negatív akut fázis reaktáns

prokalcitonin (PCT),  C-reaktív protein,  komplementek, citokinek, véralvadási fehérjék, alfa1-antitripszin, alfa 1-kimotripszin, haptoglobin, hemopexin, cöruloplazmin, ferritin, citokinek

albumin, transzferrin, vas, fibronektin

Fontos: a fenti jelenség miatt gyulladás alatt (vagy gyulladás gyanúja esetén) NINCS értelme bizonyos paramétereket meghatározni. Például a vasszintet, vagy a trombózis-hajlamot. Ezeknek az értéke ugyanis változik gyulladás hatására, ami miatt rossz klinikai döntést hozhat az orvos.

A háziorvosi gyakorlatban 4 paramétert használnak a gyulladás kimutatására. Néhány fontos szempont ezek értékelésére

(1)   Fehérvérsejt-szám. A fehérvérsejtszámot a vérkép részeként adja meg a labor (WBC). A vérképhez a mintát vérképes (EDTA-s, lila kupakos) csőbe kell levenni. Akut gyulladás esetén nem ritka a 15 G/l-t meghaladó WBC. Bakteriális fertőzésben a WBC túlnyomó része (>80%) granulocita, a fiatal granulociták aránya nő.  Vírusos fertőzésben a limfociták aránya emelkedhet. FONTOS: súlyos szisztémás fertőzés esetén (pl. Gram-negatív szepszisben) előfordul, hogy a WBC CSÖKKEN, pl.

(2)   Süllyedés, más néven Westergren érték. Egészséges referenciaérték férfiaknál

  • kevés / sok vért vesznek a süllyedéses csőbe (kevés vér = nagyobb ESR)
  • a kapilláris nem függőlegesen áll
  • sokat várnak a vizsgálat elkezdésével (2 órán belül le kell olvasni)
  • a süllyedést mm/óra sebességgel adják meg. Gyakori, hogy a 20 perces értéket olvassák le és ezt szorozzák fel 3-mal – ez nem helyes, a süllyedés ugyanis nem lineáris. Azaz: ki kell várni a kellő időt.
  • ha a szobában hideg van (<18°C), a süllyedés lassul, 27°C felett kétszeresére nő
  • anémiás betegnél ESR nő (mikrociter anémiában kevésbé)
  • gyógyszeres kezelés befolyásolhatja (NSAID, kortizol, fogamzásgátló esetén nő)

Ezért az ESR meghatározást nem javasolják akkor, ha laborvizsgálat is elérhető.

(3)   C-reaktív protein (rövidítve: CRP). Egészséges referenciaérték

(4)   Prokalcitonin (rövidítve: PCT). Egészséges referenciaérték <0,5 mikrogramm/l. A kalcitonin propeptidje; bazálisan a pajzsmirigy C-sejtjeiben termelődik, infekció hatására a bélrendszerben, a tüdőben makrofágok is előállítják. A vizsgálat szérumból (piros kupakos cső) történik. A CRP-nél hamarabb és érzékenyebben reagál a fertőzésre. Ára kb. tízszerese a CRP-ének. FONTOS: pajzsmirigy medulláris karcinómában a prokalcitonin szint nem informatív (a daganat miatt magas)

A vizsgálatok során olyan paramétereket vizsgálunk, melyek a gyulladás során eltérést mutathatnak, továbbá autoimmun eredet is sejthető lehet. 

 

A gyulladás a szervezet védekező mechanizmusának fontos alapeleme. 

Működése során egyszerre többféle elhárítórendszer is aktiválódik: ilyen például az immunrendszer sejtes és ellenanyagos immunitás rendszere, a gyulladáscsökkentő anyagok felszaporodásáért felelő rendszer és a véralvadási rendszer. A gyulladás egy nagyon összetett, komplex folyamat, ami egyszerre jelenti több kisebb alrendszer beindulását. Ennek eredménye az, hogy az adott területen - ahol maga a gyulladás történik - felszaporodnak az adott gyulladásra jellemző sejtek (amelyek legtöbbször fehérvérsejtek).

A gyulladást az immunrendszer aktivizálódása váltja ki, oka pedig többféle lehet. Ez leggyakrabban valamilyen kórokozó, de lehet akár valamilyen sérülés, belső vagy külső ártalom. Előfordulhat az is, hogy a szervezet hibás felismerés miatt fordul saját maga ellen (valamilyen autoimmun betegség, így például a sokízületi gyulladás miatt).

A gyulladás egyik tünete maga a láz, esetenként pedig a fájdalom és tapintható duzzanat, a meleg tapintat, valamint az, hogy az adott terület vagy szerv funkciója eleve károsodik. Emellett kimutatható a vérből több laboratóriumi eltérés is.

A gyulladás megállapítását a tünetek - például láz, esetenként fájdalom és tapintható duzzanat, meleg tapintat, károsodott funkció - megállapítása, szemrevételezése után vérvétel segíti. Ezt az teszi lehetővé, hogy a gyulladás akut fázisában különböző fehérjék szaporodnak fel a vérben, amelyek közül legalább 150 féle ismert. Ezeket közül annak a néhánynak - ötnek-tíznek - a szintjét mérik meg a laborokban, amely jól jellemzi a gyulladásos folyamatot. 

Fontos a vérsüllyedési érték is, de mivel ez a gyulladás elmúlását követően még hetekig kóros lehet, az éppen fönnálló folyamat megállapítására nem használható. 

 

Ha a vérvétel nem mutat eltérést, akkor nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a szervezetben komolyabb gyulladásos folyamat nem zajlik.

 

A következő laborvizsgálatok segítenek: 

 

  • Teljes vérkép
  • Süllyedés
  • CRP
  • AST
  • Reuma faktor
  • Májfunkció 
  • Vas 
  • Transzferrin
  • Ferritin
  • Teljes vizeletvizsgálat 
  • Fehérje ELFO
  • Összfehérje
  • Albumin
  • IgA szint 
  • IgM szint
  • ANA szűrőteszt 

Csomagajánlat