10-ből 7 ember tejcukor érzékeny!

Ebben az évben számos páciens érkezett hozzánk gyakori hasmenés, puffadás, hasi görcsös panaszokkal.  A komplex kivizsgálás során megdöbbentő eredmények születtek! 10 emberből 7 (!!) embernél mutattunk ki túlérzékenységet a tejcukorral szemben! Ez igen magas arány, és félő, hogy csak növekedni fog!

Rendkívül fontos, hogy NE csak találgassunk, hanem hiteles laboratóriumi lelettel támasszuk alá a gyanút! Egyrészt mert:

 

  • adókedvezmény jár utána, melyet visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni
  • mert a laktóz-érzékenység okozta panaszok más, akár súlyos betegségek tünete is lehet, pl. lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegség, irritábilis bélszindróma. 

 

Nem elegendő az, ha a görcsös hasi panaszok, hasmenéses állapotok mellett önként kezdünk diétába, ez ugyanis veszélyes is lehet és nem kapunk hiteles eredményt, amikor szükség lenne rá!

Amikor panaszaink nem múlnak, mindenképp kezdjük el a kivizsgálást, és folytassuk mindaddig, míg panaszunk okaira nem derül fény. Bízzuk magunkat az orvosok szakvéleményére!

A LAKTÓZ-INTOLERANCIA  ( tejcukor-érzékenység ) kimutatására többféle módszer lehetséges, azonban a legújabb ismeretink szerint a genetikai kimutatáson alapulót fogadják el!  Ehhez is kétféle módszert ajánlunk:

  • szájnyálkahártya törlet – gyermekeknek és a vérvételtől félőknek
  • vérvétel

A betegség oka a tejcukrot lebontó enzim – a laktóz hiánya, elégtelen működése. 

OKAI:

  • veleszületett: a tünetek már csecsemőkorban is jelentkeznek, és a laktáz enzim teljes hiányával kell számolni. De felnőttkorban is kialakulhat ez az állapot- ekkor a tejcukorbontó enzim aktivitása 3-5 éves kor után csökken, ami az életkor előrehaladásával csak fokozódik, majd megszűnik.
  • másodlagos:  amikor betegséghez kapcsolódva alakul ki. A laktáz enzim a vékonybél nyálkahártyájának felszínén található, és a legkisebb károsító hatásra is érzékenyen reagálnak. Fontos, hogy a másodlagosan kialakult forma visszafordítható, az alapbetegség kezelése után a lakáz enzimtermelés is képes regenerálódni. Az állapot jellemzően gyulladásos bélbetegség, fertőző betegség, lisztérzékenység, antibiotikum kúra esetén alakul ki.

 

A laktózérzékenységnek több fokozata is van, így lehet  valakinél csak enyhébb puffadásban nyilvánul meg, de van, hogy komoly hasi görcs és erős hasmenés kínozza az illetőt. A panaszok súlyossága, és szükséges diéta mértéke attól függ, hogy mennyire csökkent a laktáz enzim mennyisége (illetve hogy mennyi laktóztartalmú ételt fogyasztott a beteg). Éppen ezért az intolerancia fokozatait a tapasztalt tünetekben mérjük, hiszen, van, akinél egy kefír csupán puffadást vált ki, de van, akinél minimális tejcukorral rendelkező felvágott is kellemetlen panaszokat okoz. Így tehát a szükséges diéta összeállításánál figyelembe kell venni az egyéni érzékenységet, és ahhoz igazítani az étkezéseket. Ehhez eleinte érdemes dietetikus segítségét kérni, aki személyre szabott étrendet tud összeállítani, amit majd az illető a későbbieknek alkalmazni tud.

Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot

Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni.  A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki.

Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktóz felszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.

 

Kisgyermekkorban jelentkezik: a szekundér laktózfelszívódási zavar

Csecsemő -és kisgyermekkorban a szekunder, vagyis másodlagos laktóz felszívódási zavarral találkozunk, de ez a kórkép bármely életkorban kialakulhat. A tejcukor bontás zavarának oka, hogy a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim a vékonybél bolyhok felszínén helyezkedik el, és minden olyan betegség, ami a bélnyálkahártyát károsítja, így a hasmenéses betegségek, de a lisztérzékenység (coeliakia), a vékonybél gyulladásos betegségei is, az enzim csökkent működésével járhatnak.

Ez a forma csecsemőkorban is előfordulhat, ilyenkor a túl nagy mennyiségű tejcukor fogyasztása átmeneti felszívódási zavart okozhat. Ezt laktóz malabszorpciónak is nevezik, mely átmeneti állapot és a bélnyálkahártya regenerálódásával megszűnik.

A primer laktóz intolerancia többnyire 10 éves kor felett, de rendszerint csak később, felnőttkorban jön létre. A tejcukorbontó enzim működése genetikusan meghatározott. Akiknél az életkor előrehaladásával, minden kóros esemény nélkül, az enzim működés gátlása lép fel, annál maradandó módon nagymértékben csökken, vagy megszűnik a laktóz bontása. Magyarországon 27 százalékra tehető a laktózintoleránsok száma és folyamatosan emelkedik!

A primer laktózintolerancia mérésére genetikai teszt, a laktáz gén vizsgálata alkalmas, amely azt mondja meg, hogy az illető milyen genotípusba tartozik. Az illető genetikai állománya jelzi, hogy homo-, vagy heterozigota módon az élete során laktózintoleráns lesz-e. A szülőktől örökölt genotípus meghatározásával meg lehet állapítani, hogy valakinél a laktáz enzim génje az anyatejes táplálási periódust követően “kikapcsol-e”, a laktáz enzim szintje csökkenésnek indul-e majd. A csökkenés üteme egyénenként változó, a tünetek akkor jelentkeznek, ha az enzimszint a táplálékkal bevitt tejcukor emésztéséhez szükséges mennyiség alá csökken. Ez a vizsgálat csecsemőknél, 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem értékelhető, mert minden népességben a csecsemők és kisgyermekek genetikailag képesek a tejcukoremésztésére, ez teszi lehetővé az anyatej fogyasztását is. 4-5 éves kortól csökkenhet a lebontó képesség, de a genetikai vizsgálat elvégzése inkább csak 12 éves kor felett ajánlható, mivel gyermekkorban nem tükrözi a laktóz lebontás aktuálisan fennálló képességét.