Mit tudunk meg a teljes vérképből?

A teljes vérkép a legáltalánosabb laboratóriumi vizsgálat, mely igen sok információval szolgálhat orvosunknak. Kiolvasható belőle a vérszegénység, bakteriális fertőzés, rosszindulatú folyamatok ( pl. leukémia ), vérzékenységgel járó állapotok. Gyanú esetén önmagában is sejtet diagnózist, ( régebben az akut vakbélgyulladás egyedüli vizsgálata a vérkép volt, a tapintásos vizsgálat mellett ). 

Mit jelentenek a vérképben lévő sejtek? Mik a fehérvérsejtek, és mit mutatnak? 

A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is.

A vérben levő fehérvérsejtek száma gyakran jelzi a betegségeket. Egészséges emberben egy liter vérben 4-11 G/L között van a fehérvérsejtek száma, ez a vérnek körülbelül 1%-át jelenti. Az olyan betegségeknél, mint a leukémia a fehérvérsejtek száma magasabb a normálisnál, a leukopénia esetében pedig jóval alacsonyabb. A fehérvérsejtek fizikai tulajdonságai például a térfogatuk, vezetőképességük és a szemcsézettségük változhat, ha aktiválódnak, vagy éretlen sejtek vannak jelen, vagy leukémia esetén ha rosszindulatú fehérvérsejtek vannak jelen. 

Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre. 

Neutrofil granulocita az összes fehérvérsejt 50-70%-a. 
A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet, ezért leggyakrabban gennysejteknek is hívjuk őket. Hívjuk őket szegment, vagy karéjozott magvú sejteknek is. 

Limfocita 20-40%. 
A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt van:
B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat. 

T-sejtek:
A CD4|CD4+ segítő T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben.
A CD8|CD8+ citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket.

Természetes ölősejtek: A természetes ölősejtek képesek megölni azokat a sejteket, amelyek erre jelet adnak nekik, mivel megfertőződtek egy vírussal vagy rákossá váltak.

Monocita 3-6% 
Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be. 

Eozinofil granulocita 2-5% 
Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése parazitás fertőzést mutathat, valamint allergiás reakciókban is emelkedett. 

Bazofil granulocita A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint.

Mindegyik fehérvérsejt típusnak különböző érési formái vannak, melyek ha megjelennek a vérben, az nem jelent jót. Lehet egy masszív bakteriális fertőzés, de komolyabb betegséget is jelenhetnek. 

Mitől lehet magasabb?

A fehérvérsejtek száma növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladásos állapotok, köszvény, pajzsmirigy-túlműködés hatására. Az extrém magas fehérvérsejt-szám a csontvelőműködés zavara, leukémiás megbetegedés gyanúját veti fel.

Mitől lehet alacsonyabb?

A fehérvérsejtek száma csökkenhet vírusfertőzések, autoimmun-betegségek, sugárkezelés, mérgezések és számos gyógyszer hatására.