Lisztallergia? Gluténérzékenység? Melyik mit jelent pontosan?

Amikor a szervezet saját maga ellen támad, és öli a sejteket, akkor ezeket gyűjtőnéven autoimmun betegségeknek hívjuk. Ilyen autoimmun betegség a diabetes, egyes pajzsmirigy betegségek, szklerózis multiplex, és a lisztérzékenység is. Az autoimmun folyamatok sajátsága, hogy már meglévő betegség mellé gyakrabban társul be egy másik is. Emiatt különös gonddal figyeljük magunkat, és ha bármi szokatlant észlelünk kereesük fel orvosunkat! 

Ismert dolog, hogy a lisztérzékenyek vérében autoantitestek mutathatók ki, melyek a normál kötőszövettel reakcióba lépnek. 

Ezek:
- Transzglutamináz elleni antitestek
- Endomizium elleni antitestek 
- Deamidált gliadin peptid 

A szöveti transzglutamináz elleni antitestek (IgA és IgG) kimutatása jelenti a cöliákia gyanú esetén az első vizsgálatot. Immunológiai laboratóriumok deamidált gliadin peptid IgA és IgG tipusu antitesteket is vizsgálnak. Kevés laboratórium végzi az endomizium elleni antitest kimutatását (EMA). Coeliakia követésre a transzglutamináz IgA és IgG ellenanyag vizsgálat javasolt. ( A Gellért Laborban az összes vizsgálat elérhető! ) 

Duodenum nyálkahártyából nyert szövettani mintavétel egyértelműen igazolja a gyulladást és annak fokát is (Marsh klasszifikáció). Glutén okozta bőrgyógyászati eltérés – dermatitis herptiformis During - során a bőrbiopsziában végzett IgA depozitum kimutatása jelenti a kórismét. 

A szerológia és szövettan pozitivitását követően beállított gluténmentes diéta a tünetek megszűnését eredményezi. 

A betegek lisztérzékenységre vonatkozó öndiagnózisa gyakran az igen elterjedt ételintolerancia és/vagy ételallergia teszteken alapulnak. Az ételintolerancia tesztet már saját maguknak is el tudják végezni, és a liszt vagy glutén pozitivitás esetén már fel is állítják a diagnózist. Ebben az esetben olyan IgG tipusú ellenanyag kerül kimutatásra, ami nem a transzglutamináz elleni antitest. Lisztallergia során IgE tipusú ellenanyagot mutatnak ki, ami pozitivitása szintén nem a cöliákiát igazolja. A cöliákia kimutatására kialakított gyorstesztek ezzel szemben a transzglutamináz elleni IgA antitestet mutatják ki. A beteg IgA hiánya esetén a cöliákia kimutatására vonatkozóan a gyorsteszt ál-negativ eredményt fog adni. A klinikai kép alapján is indokolt esetekben el kell végezni laboratóriumi teszttel a transzglutamináz IgA mellett transzglutamináz IgG antitest vizsgálatot is. 

LISZTALLERGIA
A lisztallergia sokféle tünetet okozhat, azonban leggyakrabban az asztma, az ekcéma (vagy atipikus dermatitisz), a csalánkiütés, szénanátha (allergiás rhinitis), angioödéma, hasi görcsök, hányinger, hányás utalhat rá. A búzalisztet nem ritkán a testmozgás által kiváltott anafilaxiával összefüggésben említik, ahol az allergén és a fizikai aktivitás együttesen idéznek elő anafilaxiás sokkot. 

A cöliákiát a búza, az árpa, a rozs és a zab gliadin nevű anyaga váltja ki, és életre szóló elváltozást jelent. A lisztallergia ugyanúgy, mint a tej-, tojás-, szójaallergia, az IgE-termeléssel járó tápallergiák csoportjába tartozik, és kivizsgálására, kezelésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi táplálékallergiára vonatkozóan. Cöliákiában más ellenanyagokat (antiendozimum és szöveti tarnszglutamináz antitesteket) lehet kimutatni, és a bélből szövettani vizsgálatot is végeznek a diagnózis igazolására.

Milyen ételeket kerüljön a lisztallergiás?
A búza alapgabona a nyugati országokban, így az ételek széles választékában megtalálható. Különös óvatossággal kell eljárni ezért az ételválasztásban. 

Kerülendőek:
- Valamennyi tésztaféle (kenyér és pizza), kivéve a búzamentes lisztekből készülteket
- Metélt-tészták, akár tojással, akár tojás nélkül készültek 
- A sütőporok némelyike 
- Palacsintatésztában sült és rántott ételek 
- Liszttel sűrített ételek, mártások 
- Konzervételek 
- Dresszingek, barbecue-szósz, szójaszósz, egyéb szószok és ételizesítők 
- Sör 
- Édességek (különösen a nugátfélék) 
- Kolbász- és fasírtfélék, valamint olyan ételek amelyek zsemlemorzsa felhasználásával készültek.

GLUTÉN INTOLERANCIA

Ételintoleranciának nevezzük, mikor bizonyos ételek nem teljesen képesek felszívódó komponensekké lebomlani az emésztés során, az emésztő enzimek alacsony mennyisége vagy hiánya miatt.

Az emésztőrendszerben maradó, nem felszívódó élelmiszerek okozzák az ételintolerancia klasszikus tüneteit (felfúvódás, görcs, stb.).

Ételallergiája csupán az emberek néhány százalékának van, az ételintolerancia viszont sokkal gyakrabban fordul elő.

Az ételintolerancia tünetei lassabban alakulnak ki és nem annyira egyértelműek, mint az allergiáé. A tünetek sokszor csak hosszú órákkal vagy napokkal az étel elfogyasztása után mutatkoznak, illetve sok esetben csak a rendszeres fogyasztás hatására, kumuláltan jönnek elő. Hagyományos módszerekkel nem könnyű rájönni, hogy pontosan mely élelmiszerek okozzák a problémákat.

Bár az ételintolerancia hatásai nem veszélyeztetik az életet, tünetei nagymértékben ronthatják a beteg életminőségét.

Az ételintolerancia okai: Enzim defektus

Az elfogyasztott ételt enzimek bontják le, szervezetünknek a fehérjék előállításához a táplálék teljes megemésztése szükséges. Az emésztő enzimek alacsony mennyisége vagy hiánya ahhoz vezet, hogy a táplálék csak részben bomlik le és olyan nagyobb komponensek maradnak vissza, melyek nem képesek az emésztőrendszerben felszívódni. Az emésztetlen táplálék ozmotikus hatása révén folyadék és sófelszívódási gondokat okoz, illetve a belekben lévő baktériumok hatására savak keletkeznek belőle, melyek bélproblémákhoz vezetnek.

Gyógyszerek, kémiai anyagok

Az ételintolerancia gyógyszerek mellékhatása is lehet. A gyógyszerek reakcióba lépnek az élelmiszerben található komponensekkel, mint a koffein, szalicilátok vagy hisztaminok. További kiváltó ok lehet a szulfid formájú élelmiszeradalékok, tartósítószerek jelenléte.

Toxikus komponensek
Számos élelmiszer tartalmaz természetesen előforduló toxikus komponenseket, melyek megzavarhatják az emésztőrendszert. Például a nem eléggé megfőzött bab lektineket tartalmaz, melyek toxikus hatásuk révén ételintoleranciához vezethetnek.

Az ételintolerancia kezelése egyszerűen az érzékenységet okozó étel elhagyása az étrendből. Azonban ügyelni kell arra, hogy az elhagyott ételben található fontos tápanyagokat más módon pótoljuk és elkerüljük a hiányos táplálkozást. 
Például laktóz intoleráns kisgyermekeknél a tehéntej helyett szója vagy hipoallergén tejet lehet adni.
A felnőttek kis mennyiségben még tolerálhatják a problémás ételt, tapasztalati úton tudják megállapítani mit és mennyit ehetnek. Laktóz intolerancia esetén megoldás lehet a laktáz enzim külső bevitele cseppek vagy kapszulák formájában. 
Az adott ételintolerancia nem feltétlenül tart a paciens élete végéig. Ha az érzékenységet kiváltó ételt hosszabb ideig nem fogyasztják, akkor a szervezet képes lehet kisebb mennyiségben ismét tolerálni azt.
A diéta átalakításánál minden esetben érdemes dietetikus vagy más szakember tanácsát kérni.

 
( források: foodtest, dr info, tamassy )