Gyulladásos bélbetegségek, bélflóra státusz,tápanyag-felszívódási zavarok vizsgálata.

Gyulladásos bélbetegségek, hasnyálmirigy enzim hiánya, bélflóra státusz megváltozása, tápanyag-felszívódási zavarok vizsgálata. 

Az utóbbi években megnőtt a székletvizsgálatok diagnosztikai jelentősége. Segítségükkel korán megállapítható számos bélrendszeri betegség.

Mivel az emberi test szervei az érhálózat révén kapcsolatban állnak egymással, a vérvizsgálat számos betegség, illetve kóros állapot megállapítására alkalmas. A gyomorbél traktust, a húgyutakat és a hüvelyt azonban belülről nyálkahártya borítja, és e nyálkahártya legfelső rétegébe nem jutnak el a véredények. A legfelső hámréteg bizonyos baktériumtörzsek anyagcseretermékeiből táplálkozik. A nyálkahártyák ugyanúgy testünk határvonalai, mint a bőrünk. Saját védelme érdekében a nyálkahártyák különféle védőfaktorokat termelnek. Létezik számos olyan betegség, amelyek a nyálkahártyákat is érintik, illetve olyan betegségekről is tudunk, amelyek azért alakulnak ki, mert a nyálkahártya károsodott, és nem tudja ellátni eredeti feladatát.

Idesorolhatók az alábbiak:
- a nyálkahártyák akut és krónikus gyulladásai,
- allergiás reakciók (élelmiszer-allergiák, szénanátha, allergiás hörgőasztma),
- gyomor-bél betegségek,
- élelmiszerekkel és adalékanyagokkal szembeni túlérzékenység (intolerancia),
- autoimmun-betegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
- mérgezések,
- parazitafertőzések,
- daganatok.

Mivel ezeket a betegségeket vérvizsgálattal nem lehet korai stádiumban diagnosztizálni, a betegek kezdeti észleléseit, panaszait többnyire nem veszik komolyan, és az illetőt nemritkán szimulánsnak vagy hipochondernek tartják. Ezért vetődött fel az igény a bővített diagnosztikai lehetőségekre, amelyek a nyálkahártyához asszociált betegségek észlelésére is kiterjednek.
A megfelelő székletvizsgálatok akkor is indokoltak, ha a krónikus gyulladásos betegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) lefolyását akarják dokumentálni, monitorozni. Így a közelgő gyulladásos schubot (epizódot) már nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni bizonyos, specifikus gyulladásos markerek (pl. béta-defensin 2 és alfa-1-antitripszin) segítségével. Esetleg mellőzhető lenne a gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása, ehelyett a biológiai medicina módszereivel lehetne kezelni a beteget. A bélrendszer sokrétű funkciói és nyálkahártyájának óriási felülete (kb. 600 m2) révén számos székletvizsgálat létezik, amelyek képesek megbízható tájékoztatást nyújtani e szerv állapotáról. 

Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában (nyálkahártya integritása) főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. A bélflórát az egészséges felnőtt ember esetén számos, különböző baktériumtörzs alkotja. E mikrobák száma szédítő: 10-100 billió, ami több, mint ahány sejt magát az emberi testet alkotja.

A bélflóra garantálja a nyálkahártya egészségét


A bélbaktériumok feladata:

• Immunológiai folyamatokat vezérelnek.
• Megakadályozzák kórokozók megtapadását a nyálkahártya felületén.
• Vitaminokkal látják el a szervezetet (thiamin, pyridoxin, B12, K).
• Elősegítik az ételek előemésztését.
• A nyálkahártya sejtjeit táplálékkal, energiával látják el.
• Segítik a bélperisztaltikát.
• Méreganyagokat semlegesítenek.

Csak az intakt nyálkahártya képes maradéktalanul ellátni feladatait. Ha azonban permeabilitása (áteresztőképessége) az egészséges mértéknél nagyobb mértékű (lyukas bél szindróma), a szervezetnek egyéb lépéseket kell tennie, hogy a további károkat elhárítsa. 
Egyre több különféle anyag, élelmiszerekből származó fehérjék, vegyszerek, gyógyszerek, élvezeti mérgek és mikroorganizmusok hatolnak át akadálytalanul a bélnyálkahártyán és jutnak a véráramba, amire szervezetünk immunológiai ellenreakcióval, gyulladással válaszol. Ez a gyulladásos reakció azonban elszabadulhat, önállósodhat. Ekkor minden adott a későbbi „allergiás karrier” vagy a krónikus gyulladásos bélbetegség kialakulásához. 

A reakcióhoz társuló nyálkahártya-duzzanat tartósan károsítja a természetes bélfunkciókat:
- hasmenés, vagy székrekedés,
- a nyálkahártya méregtelenítő funkciójának csökkenése
- tápanyag-felszívódási zavarok,
- az ellenállást segítő anyagok termelődésének csökkenése (pl. béta-defensin 2 vagy szekretorikus immunglobulin-A),
- csökkent enzimtermelés (pl. lactase).

Az időben elvégzett székletvizsgálattal elkerülhetők a szövődmények
A lehetséges következmények sokrétűek és további funkciózavarokat vonnak maguk után, például emésztési zavarokat, gázképződést, a bélmiliő módosulását, az ún. rothasztó baktériumok elszaporodását és még sok egyéb elváltozást. A mielőbb elvégzett székletvizsgálat lehetővé teszi az oki terápiát, segítségével elkerülhetők a szövődmények. Az alábbiakban közelebbről ismertetünk néhány fontos székletparamétert.

A vezérflóra (kyber status), azaz meghatározott, a székletflórát jellemzően meghatározó mikroorganizmusok vizsgálatával megítélhető a bélnyálkahártya aktuális ökológiai helyzete: például a csökkent immunitású pácienseknél gyakran csökkent a székletben az Escherichia coli és az Enterococcus faecalis baktériumok száma. Allergiák és krónikus gyulladások esetén pedig a lactobacillusok és a bifidus baktériumok száma csökkent. A régóta bélpanaszoktól gyötört páciensek székletében ugyanakkor ún. proteolit baktériumok (clostridium, klebsiella és pseudomonas) elszaporodását láthatjuk, amelyek ugyanakkor megnövelik a belek pH-értékét.

A nyálkahártya önvédelmi rendszerei
A defenzinek antibiotikus hatású fehérjék, amelyek különféle mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és néhány vírus) ellen védik a bélrendszert. Ezek az anyagok a veleszületett immunrendszer részei. A nyálkahártya többi védelmi rendszerével együttműködve a defenzinek az első védelmi vonalat alkotják. Ha az alfa-defenzin értékek megemelkednek, fertőzés veszélyére figyelmeztetnek, a csökkent érték a bélnyálkahártya immunitásának gyengeségét jelzi.
A szekretorikus immunglobulin-A (sIgA) a nyálkahártya felületén és az azt alkotó sejtek közötti állományban fejti ki hatását. A behatoló baktériumokhoz vagy vírusokhoz kötődik, így azok a széklettel együtt kiürülnek. Szekretorikus IgA található a könnyben, az anyatejben, a nyálban, a hörgőkben képződő slejmben, a húgyutak és a tápcsatorna nyálkahártyáján. A bélnyálkahártya sejtjei mindennap kb. 1-2 gramm sIgA-t termelnek. Ha a székletben megemelkedett értéket mérnek, az nyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony érték pedig súlyos gyulladás miatti globulinhiányt jelent, vagy alapvetően antitesthiány áll fenn.

A székletben vizsgált paraméterek: 
- A vezérflóra mennyiségi és minőségi meghatározása.
- Béta-defensin 2 (egy biológiai antibiotikum).
- Pankreász-elasztáz 1 a hasnyálmirigy működés elégtelenségének igazolására.
- Gyulladásos paraméterek: calprotectin, laktoferrin, alfa-1-antitripszin, lysozym, 
- PMNelasztáz, eozinofil kationos protein (EPX).
- Szekretorikus immunglobulin-A (sIgA).
- Anti-gliadin-antitest (gluténérzékenység).
- Megemésztetlen táplálékmaradványok kimutatása.

Tumormarkerek: M2-piruvátkináz (M2PK).
Okkult vérzés kimutatása: hemoglobin/haptoglobin-komplex.

 
 
Forrás ( tgy-magazin)