Honnan tudhatja, hogy gyenge az immunrendszerének működése, illetve hogy erősítésre szorul? A néhány felsorolt tünet igen egyértelműen jelzi, ha immunrendszere nem veszi fel a kórokozók ellen a harcot megfelelő módon.
Allergia, autoimmun betegségek, visszatérő fertőzések gyötrik?
Itt az ideje, hogy tesztelje immunrendszerét.
A legfontosabb tudnivaló az, hogy az immunrendszer egészségéhez nem csupán a tökéletesen működő biokémiai folyamatokra van szükség, hanem elengedhetetlen a helyes életmód, a stressz kezelése, a pozitív gondolkodás is.
A szervezet védelmi rendszere rendkívül összetett, finoman hangolt mechanizmus, amely az esetek többségében tökéletesen működik. Több részből áll: külön-külön és együttesen is fontos szerepük van az immunrendszer tevékenységében a manduláknak, a lépnek, a csecsemőmirigynek (thymus), a féregnyúlványnak (vakbélnek), a vékonybélnek és a vastagbélnek, valamint a nyirokrendszernek.
Természetesen a vér alkotórészei ugyancsak különleges immunfeladatokat látnak el. Ide sorolhatók a fehérvérsejtek (neutrofil, eozinofil, bazofil, limfocita, monocita), továbbá speciális kémiai faktorok.
Ha baj van, a szervezet mozgósítja az immunrendszert, és ennek a jelei azonnal tapasztalhatók: belázasodunk, nyirokcsomóink megduzzadnak, a mandula fájdalmassá válik, fáradékonnyá válunk.
Az immunrendszer csökkent működésének leggyakoribb oka a tápanyaghiány. Ez nem feltétlenül súlyos mértékű, ám tudni kell, hogy akár egyetlen fontos tápanyag hiánya is döntő befolyással lehet az immunrendszerre. Főleg az idős korban jellemző egyoldalú táplálkozás vezet ilyen állapotokhoz.
Az elhízás ugyancsak csökkenti az immunválaszt, ezért túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint a normális súlyúaknál. Az emelkedett koleszterin- és vérzsírszintek szintén csökkent immunműködéshez vezetnek. Ismert tény továbbá, hogy az alkoholisták fogékonyabbak a fertőzésekre, náluk például gyakoribb a tüdőgyulladás.
Mit tudunk az immunrendszer betegségeiről?
Ha túlpörög
Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb és hazánkban is egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene.
Ha önmaga ellen fordul
A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el.
Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő hölgyek körében, kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, lupusz, szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.
Ha elégtelenül működik
Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működést csökkentő betegség az AIDS: a HIV fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, így a betegség előrehaladtával a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben.
Stressz és immunrendszer
A háttérben meghúzódó elváltozások nélkül is nap, mint nap komoly erőfeszítéseket igényel szervezetünk részéről az immunrendszer normális működésének fenntartása. A nem megfelelő életmód: étrend, kevés alvás és a rendszeres mozgás hiánya mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó - kortizol hormon tartós, vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja.
A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.
Fáradtság
A krónikus fáradtság az immunrendszer alulműködésére utal.
Természetes, ha kemény munka, edzés, vagy hasonló ok miatt elfárad, ahol a fáradtság egy normális következmény. Azonban, ha mindig fáradtnak érzi magát, ha könnyen kifullad, és ha kis változások is befolyásolják az energiaszintjét és a hangulatát, az nem természetes, és az immunrendszer alulműködésének egyik tünetét jelenti.
Gyakori bakteriális fertőzések
Ha gyakran látogatja meg az orvost, és antibiotikumokat kell szednie fül-, tüdő-, torok-, vagy ínygyulladásra, ez is annak a jele, hogy a szervezetében az antitestek nem veszik fel a harcot kellő mértékben a betegség ellen. Meg kell tanulnia, hogyan erősítheti meg az immunrendszerét.
Gyakori vírusos fertőzések
Elkap minden vírust a környezetében, és azt gondolja, azonnal betegszabadságot kell kivennie, ha valaki más megbetegszik? Kétszer is megkapja az influenzát minden évben, és problémái vannak a herpesszel? Gyakran kap vírusos torokfertőzést vagy a megfázás tüneteivel küzd? Ennél világosabb jelre nincsen szüksége! Egyértelmű, hogy dolgoznia kell az immunrendszerének megerősítésén.
Allergiák
Az allergének további kísértést jelentenek a szervezet számára. Egyes fajtáira érzékenyebb lehet, mint másokra, de az, hogy a szervezete mennyire képes az allergénekkel felvenni a harcot, az immunrendszerének állapotától függ. Sok esetben az allergiás reakciók sikeresen csillapíthatóak vagy megszüntethetőek az immunrendszer erősítése által.
Nehéz sebgyógyulás
Szintén az immunrendszer hiányosságait jelzik a sebgyógyulás folyamatában fellépő nehézségek. Ez általában a cinkhiánnyal áll összefüggésben; a cink elősegíti a sejtregenerálódást és a sebgyógyulást, azonban a jelenség okai eltérőek lehetnek, és senki sem állíthatja, hogy az immunrendszere tökéletes.
Mihez ad segítséget az ELFO vizsgálat?
A vizsgálati eljárás során laboratóriumi módszerrel szétválasztjuk a fehérje komponenseket, melyek kirajzolódnak, így láthatóvá és mérhetővé válnak az egyes frakciók. Az elektroforézis globulinfrakcióiban vándorló fontosabb fehérjék a következőképp oszlanak el: ( minden komponens szállító feladatot tölt be, így kóros eredmény esetén közelebb tudunk kerülni a megoldáshoz )
Alfa 1-2 globulin: HDL, alfa1- antitripszin, alvadási faktorok ( II. VII. IX. X. )haptoglobin, cöruloplazmin, retinolkötő fehérje, tiroxinkötő fehérje.
Béta-globulinok: transzferrin, C3,C4, LDL, fibrinogén, béta2 mikroglobulin
Gamma-globulinok: IgA, IgG, IgE, IgD, IgM , CRP, komplementfaktorok.
A különböző állapotok és betegségek jellemző módon befolyásolják az egyes fehérje frakciók mennyiségét.
Az alábbiakban néhány jellemző példa látható:
Albumin:
Csökkent: alultápláltság, felszívódási zavar, terhesség, vesebetegség (főleg nephrosis szindróma), májbetegség, gyulladásos állapot és fehérjevesztő szindróma esetén.
Emelkedett: kiszáradás során.
Alfa1 globulin:
Csökkent: veleszületett emphysema (alfa-1 antitripszin hiány, ritka genetikai betegség) vagy súlyos májbetegség esetén.
Emelkedett: akut és krónikus gyulladásban.
Alfa2 globulin:
Csökkent: hyperthyreosis, súlyos májbetegség, hemolízis (a vörösvértestek szétesése) esetén.
Emelkedett: vesebetegségben (nephrosis szindróma), akut vagy krónikus gyulladásban.
Beta globulin:
Csökkent: alultápláltság, májcirrhosis során.
Emelkedett: hypercholesterinaemiában, vashiányos anaemiában, a myeloma multiplex vagy MGUS bizonyos eseteiben.
Gamma globulin:
Csökkent: különféle genetikai immunrendellenességekben és másodlagos immunhiányos állapotokban.
Emelkedett: Polyclonalis: krónikus gyulladásban, rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus, cirrhosis, krónikus májbetegség, akut és krónikus fertőzés, friss immunizáció során.
Monoklonális: Waldenström-féle macroglobulinaemia, myeloma multiplex, ismeretlen eredetű monoklonális gammopathia (MGUS) esetén.
A megelőző hat hónapon belül történt immunizálás megemeli az immunglobulinok mennyiségét a vérben. Ugyanezt eredményezi néhány gyógyszer is, pl. a phenytoin (Dilantin), procainamid, oralis fogamzásgátlók, methadon valamint a terápiás gamma globulin.
Az Aspirin, a bikarbonátok, a chlorpromazin (Thorazine), a corticosteroidok és a neomycin befolyásolhatják az fehérje elektroforézises vizsgálatokat, így meghamisíthatják azok eredményét.