Amikor a szervezet öngólt rúg! Az autoimmun betegségek felismerése, kivizsgálása.
Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet immunrendszere saját fehérjéit idegennek ( antigénnek ) ismeri fel, és ezek ellen ellenanyagot termel. Az autoimmun betegségek számos kórfolyamatot ölelnek fel, prognózisuk szerint a hetek alatt súlyos állapottól, az ártalmatlan pl. bőrjelenségig szinte bármi előfordulhat.
A vizsgálatok között vérkép, süllyedés, CRP, Reuma faktor, ELFO, ANA/ENA teszt...stb.
Panaszok, tünetek
Gyakori hőemelkedés, láz, ízületi fájdalmak, szemproblémák, szemszárazság, bőrtünetek, gyengeség, rossz közérzet. A laborleletben emelkedett süllyedés, csökkent fehérvérsejt szám is figyelemfelkeltő lehet. Ezek a panaszok igen sokféle állapotra jellemzőek lehetnek, de hátterükben komolyabb, - akár autoimmun betegség is állhat.
Gyakorta halmozottan jelentkezik, így ha valakinek cukorbetegsége van, gyakrabban alakul ki autoimmun eredetű pajzsmirigy betegség, lisztérzékenység. Ezért különösen fontos, hogy a betegek gyakrabban vegyenek részt szűrővizsgálatokon, illetve ha valami váratlan és szokatlan panasz jelentkezik, akkor mielőbb forduljanak orvoshoz!
Az autoimmun betegségekre jellemző lehet a magas süllyedés, a vérképben vérszegénység, gyulladások, vashiány, ízületi panaszok esetén reuma faktor emelkedés. Természetesen ettől eltérő eredmények is születhetnek attól függően, hogy mely betegségről beszélünk. Ilyenkor a jelen vizsgálatot szűrővizsgálatnak kell tekinteni, és a panaszok illetve a kapott laboreredmények ismeretében további célirányos vizsgálatokkal lehet az orvost segíteni a diagnózis felállításához.
Mi is az autoimmun?
Az autoimmun betegségek megértéséhez az egészséges immunrendszer működéséből kell kiindulnunk. Az immunrendszer feladata az, hogy a szervezetbe kerülő minden sejtet, ami nem saját - mivel ezek betolakodók és potenciális ellenségek -, felismerjen és eltávolítson. A feladat azonban korántsem ilyen egyszerű. Vannak olyan sejtek, amelyeknek védettséget kell élvezniük, mert a jelenlétük az egyed vagy a faj szempontjából kívánatos. Ilyen védelmet élveznek például a magzati sejtek az anyaméhben, vagy a bélcsatornában élő, emésztést segítő és a kórokozókat kiszorító hasznos baktériumok. Baj akkor történik, ha ez a rendkívül bonyolult rendszer valamely ponton hibássá válik. A hiba következménye – leegyszerűsítve – kétféle lehet. Ha meggyengül a védekezőképesség, akkor öröklött vagy szerzett immunhiányról beszélünk. Ennek számos formája lehet, a genetikai immunhiányoktól kezdve a HIV-fertőzésen keresztül a gyógyszeres kezelés okozta immunkárosodásig sokféle oka és formája van. A másik lehetséges hiba, amikor a saját sejteket felismerő rendszer működésében keletkezik zavar. Ezen esetek többségét összefoglaló néven autoimmun betegségnek nevezzük. Forrás: (webbeteg)
Megkülönböztetünk szervspecifikus betegségeket, melyek egy adott szervre vagy szövetféleségre korlátozódnak (pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás), illetve szisztémás autoimmun kórképeket, amikben különböző szervek, illetve szervrendszerek érintettek pl. SLE. Az autoimmun kórképek a teljes lakosság kb. 7-8 százalékát érintik, a többségükre erős női dominancia jellemző (az összes beteg kb. 75 százaléka nő), sokszor fiatal, munkaképes korban jelennek meg.
Az autoimmun betegségeket esetenként rosszul vagy évekig egyáltalán nem diagnosztizálják, mivel sokuk jár hasonló tünetekkel.
Az autoimmun betegségek előfordulása, gyakorisága
Az autoimmun betegségek summás gyakoriságát felbecsülni nem lehet, de tény, hogy a népesség tagjainak többségénél valamelyik autoimmun betegség az élete folyamán bekövetkezik. A betegségek nőknél kb. háromszor gyakoribbak, ennek oka ismeretlen. Az élet bármely szakaszában bekövetkeznek, de gyermekeknél nagyon ritka. Gyakoriságuk pubertáskorban kezd nőni. Fiatal életkorra sajnálatos módon az agresszívebb betegségek jellemzőek (szisztémás lupusz vagy SLE), idősebbeknél a kisízületek torzító reumás gyulladása a legfontosabb.
Az autoimmun betegségek okai
Az autóimmun betegségek kiváltó oka ma sem ismert. Léteznek olyanok, pl. a reumás kisízületi gyulladás, melynek ismétlődési kockázat elsőfokú rokonok között 10% körül van, tehát a genetikai hajlam szerepe feltételezhető. Olyan is van, aminél a betegségre bizonyos fehérjék génjének öröklődése jellemző (pl. Bechterew-kór) kapcsán. Előfordul, hogy autoimmun betegség streptococcus pyogenes fertőzést követően alakul ki. Summásan mégis megállapítható, hogy az autoimmun betegségek oka jelenleg ismeretlen.
Az autoimmun betegségek tünetei, lefolyása
Valamennyi betegségnek megvan a sajátos tünetspektruma, melynek alapján a betegség feltételezhető. Egyes kórformák főként laboratóriumi úton (pl. SLE), mások képalkotó eljárásokkal (MRI, CT) mutatható ki, de a végső szó mindig a szövettanászé.
A lefolyás mindig az alapbetegség függvénye. Létezik csupán kellemetlen autoimmun betegség és létezik sajnos hetek alatt halálos is. Még azonos betegségek esetén is nagyok az egyéni különbségek. SLE esetén pl. a betegség lefolyását, az életkilátásokat lényegében a vesék érintettsége határozza meg.