Autoimmun panel, ANA MAX

AMIKOR A SZERVEZETÜNK ÖNGÓLT RÚG –  röviden ez jellemzi az autoimmun betegségeket.  
 

Autoimmun laborvizsgálat, vérvétel

Autoimmun megbetegedésnek nevezzük, amikor az immunrendszer valamilyen oknál fogva megtámadja a szervezet saját, egészséges sejtjeit és szöveteit.

Megkülönböztetnek szervspecifikus betegségeket, melyek egy adott szervre vagy szövetféleségre korlátozódnak (pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás), illetve szisztémás autoimmun kórképeket, amikben különböző szervek, illetve szervrendszerek érintettek pl. SLE.  Az autoimmun kórképek a teljes lakosság kb. 7-8 százalékát érintik, a többségükre erős női dominancia jellemző (az összes beteg kb. 75 százaléka nő), sokszor fiatal, munkaképes korban jelennek meg.

Az autoimmun betegségeket esetenként rosszul vagy évekig egyáltalán nem diagnosztizálják, mivel sokuk jár hasonló tünetekkel. Korrekt diagnózis felállítása esetén a szakorvos határozza meg a megfelelő terápiát.

Kialakulásukban veleszületett genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttes alakulásának van szerepe, pontos okuk azonban az esetek többségében ismeretlen.

Gyakran halmozottan fordulnak elő, vagyis egy autoimmun betegségben szenvedő betegben bizonyos idő elteltével újabb ilyen kórkép jelenhet meg. Példa: cukorbetegségben szenvedő betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki laktóz és/vagy lisztérzékenység.

Az autoimmun betegségek véglegesen nem gyógyíthatók, azonban egyre hatékonyabban kezelhetők.

Az autoimmun betegségek diagnózisa

Az autoimmun betegségek diagnózisának felállítása néha évekbe telik, mivel a tünetek sokszor nem jellegzetesek

Az autoimmun panel / ANA MAX 17 IgG paramétert tartalmaz, mely a leggyakoribb autoimmun betegségek kimutatására szolgál. Többek között: Lupus, Sjögren szindróma, kötőszövetet érintő betegségek, Reumatoid arthritisz, Scleroderma…

Teljes vérkép vizsgálat, során fehérvérsejt és vörösvértest szám eltérhet a normáltól, mivel az immunrendszer aktivációja során  a fehér- és vörösvérsejtszám a normál tartomány fölé emelkedhet. Jelentkezhet vérszegénység is, melyet a vérképben szintén jól látunk.

Más vizsgálatokkal meghatározható, hogy a szervezetben fennáll-e valamilyen váratlan, nehezen indokolható  gyulladás.  Ami a C-reaktív protein  és a vörösvértest-süllyedés emelkedését okozhatja. Javasolt RF ( reumatoid faktor ) CCP, teljes máj és vesefunkció és panaszok, tünetek függvényében specifikus vizsgálatok. Ezek mellett ELFO vizsgálat is javasolt, mely szántalan gyulladásos állapotot, illetve egyéb immunállapotot gyengítő állapotot mutathat ki.

Az autoimmun betegségek kockázati tényezői

Az autoimmun betegségek gyakorlatilag bárkinél kialakulhatnak, ugyanakkor az alábbiakban felsorolt tényezők növelhetik a kialakulásuk kockázatát.

Genetikai faktorok: Szinte minden autoimmun betegség kóroktanának vannak genetikai tényezői. Kutatások arra utalnak, hogy a családi kórtörténetben előforduló autoimmun betegség jelentős kockázati tényező.

Nem: A nőket jobban veszélyeztetik az autoimmun betegségek. Ennek okát a kutatók nem tudják biztosan, ám lehetséges, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak hormonális tényezők vagy egyszerűen az a tény, hogy a nőknek erősebb az immunrendszerük.

Életkor: Autoimmun betegségek gyakran fiataloknál és középkorúaknál alakulnak ki. 
Származás: Az amerikai őslakosok, a latin származásúak és afro-amerikaiak körében nagyobb arányban alakul ki autoimmun betegség, mint a kaukázusi rasszba tartozók között.

Fertőzések: Amennyiben egy genetikailag hajlamos egyén valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzésben betegszik meg, nagyobb a veszélye az autoimmun betegség jövőbeni kialakulásának. Bár ennek oka tisztázatlan, a kutatók folyamatosan vizsgálják, hogy a korábbi fertőzések milyen szerepet játszanak az immunrendszer veszélyeztetettségében.

Az autoimmun betegségek tünetei

Az autoimmun betegségek a betegség típusától függően sokféle tünettel járhatnak.

Cöliákia betegség: Alhasi fájdalom és gyulladás, gyomorégés, kimerültség, fogyás, hányás és hasmenés.

Rheumatoid arthritis: Elsősorban a végtagokat érintő ízületi merevség, fájdalom és duzzanat.

Psoriasis: ízületi fájdalom, bőrszárazság, bőrkiütések és bőrviszketés.

Gyulladásos bélbetegség: Gyomorgörcsök, puffadás, véres hasmenés, émelygés és székrekedés.

Addison-kór: Fáradtság, alacsony vérnyomás, alacsony vércukorszint, szédülés, dehidratáció és étvágytalanság.

1-es típusú diabetes: Gyakori vizelés, fokozott éhség és szomjúságérzet, testsúlyvesztés, enerváltság, homályos látás, émelygés.

Vitiligo: A bőr kifehéredése, amely főként a sötétebb bőrtónusú betegeken szembetűnő. 
Hashimoto-kór: Súlygyarapodás, fáradtság, depresszió, ízületi merevség és fokozott hidegérzékenység. Gyakran autoimmun eredetű pajzsmirigy betegséggel jelenik meg.

Graves-Basedow-kór: Fogyás, szorongás, kézremegés, magas vérnyomás, verejtékezés.

Lupus: Izom és ízületi fájdalom, láz, gyengeség. Mivel sok autoimmun betegség tünetei hasonlóak, a diagnózis felállítása olykor nem egyszerű.

A lupus például az RA-hoz hasonlóan az ízületeket is érintheti, ám általában kevésbé súlyos mértékben, ugyanakkor súlyos belszervi érintettséggel jár. A Lyme-kór szintén hasonló ízületi fájdalommal és gyulladással jár, miközben a betegséget fertőzött kullancs csípése okozza.

Az IBD és a cöliákia tünetei szintén hasonlóak, ugyanakkor az IBD tüneteit általában nem a glutén tartalmú élelmiszerek fogyasztása váltja ki.

Egyéb autoimmun betegségek: http://www.egeszsegkalauz.hu/autoimmun-betegsegek/mit-tudunk-az-autoimmu...