C peptid vizsgálat döntő lehet!

Sok kérdésekre adhat választ a C peptid vizsgálat. 

Vajon mennyi inzulint termel a szervezetem? Mekkora az esélyem az inzulinrezisztencia vagy a cukorbetegség kialakulására? 1 vagy 2-es típusú cukorbeteg vagyok? Állandóan leesik a vércukrom, mi lehet az oka? 

kiknek hasznos a vizsgálat elvégzése:

  • ha felmerül az inzulinrezisztencia és/vagy a cukorbetegség gyanúja
  • alacsony vércukorszintek esetén, amit "hipózásnak" is hívunk
  • 1-es vagy 2-es típusú diabetes elkülönítésére
  • inzulin vagy gyógyszeres kezelés eredményességének igazolására
  • kiderüljön, hogy valóban szükséges-e inzulinos kezelés vagy elég a tabletta

A C-peptid vizsgálatot arra lehet felhasználni, hogy segítségével meghatározzák, hogy mennyi inzulint termel még a beteg hasnyálmirigye, és vajon ezt az inzulint ténylegesen hasznosítja-e a szervezete vagy sem.

Mivel a szervezet által termelt inzulin szint arányos a vérben megjelenő C-peptid szinttel, ezért a mért C-peptid szintet fel lehet használni a béta sejtek aktivitásának, ( az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjeiben képződik ) illetve inzulin-termelő képességének monitorozására. Az eredmények alapján az orvos megalapozottan dönthet arról, hogy szükség van-e, és ha igen, mikor külső inzulinra.

 

A C-peptid mérések eredménye nem csak a már ismert cukorbetegség kezelésére, de a hypoglykaemiák okának feltárására is felhasználható. Hypoglyckemia tüneteit okozhatja a túlzott mértékű inzulin adagolása, alkohol fogyasztás, öröklött májenzim-hiány, máj vagy vesebetegség, insulinomák (a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek a daganata, amelyek ellenőrizetlen mennyiségű inzulint illetve C-peptidet termel).

 

A magas C-peptid szint általában magas inzulin szintet jelent. Ez lehet a túlzott inzulin-termelés, vagy egy magas vércukorszintre történő válasz eredménye, amelyet túlzott cukorfelvétel és/vagy inzulin rezisztencia okoz. (Az inzulin rezisztencia azt jelenti, hogy a szervezet sejtjei nem képesek megkötni az inzulint a cukor sejtekbe történő transzportjához. A sejtek így cukor-hiányossá válnak, és jelzik a szervezetnek, hogy készítsen több inzulint.) 
Magas C-peptid szint előfordulhat még insulinomák, hypokalaemia, terhesség, Cushing-szindróma és veseelégtelenség esetén is. A glükóz terhelés (orális glülóz tolarencia teszt, OGTT) esetén a C-peptid szint átmenetileg akár 5-6-szorosára is emelkedhet. Ezt figyelembe kell venni az eredmény értékelésekor!

A C-peptid szint akkor alacsony, ha a béta sejtek által termelt inzulin kevés, vagy amikor a külsőleg bevitt (exogén) inzulin, vagy más gátló anyag (pl. epinefrin) gátolja az inzulin-termelést. Egyes vizelethajtók és az alkohol is csökkentheti a C-peptid szintet.

 

Milyen típusú cukorbetegségek ismertek?

Az 1-es típusú cukorbetegség gyakorlatilag egy autoimmun folyamat eredménye, amely gyakran a korai gyermekkorban kezdődik, és idővel magába foglalja a béta sejtek majdnem teljes pusztulását. Végül is a kevés, vagy a már egyáltalán nem termelődő inzulin (és C-peptid) miatt van szükség az állandó külső inzulin-bevitelre a szervezetbe.

A 2-es típusú (gyakran "felnőttkori diabetesnek" hívott) cukorbetegségben több tényező vezet az inzulin csökkent termelődéséhez és a fokozott inzulin rezisztenciához. A 2-es típusú cukorbetegség rendszerint szájon át szedhető gyógyszerekkel is eredményesen kezelhető. Ezek a gyógyszerek stimulálják a szervezet inzulin szintézisét, és/vagy előidézik, hogy a sejtek érzékenyebbek legyenek a már elkészített inzulinra. A 2-es típusú cukorbetegeknél is előfordulhat azonban, hogy olyan kevés inzulin termelődik, hogy szükségessé válik a külső, injekciós pótlás.

 

Csupán az életkor alapján nem lehet egyértelműen besorolni az egyént valamelyik típusba.

Sok túlsúlyos gyermek 2-es típusú, jó néhány normál testsúlyú felnőtt viszont 1-es típusú. Tehát nem mondhatjuk azt automatikusan, hogy minden felnőttkorban jelentkező cukorbeteg 2-es típusú. A felnőttkorban jelentkező cukorbetegség esetén főleg akkor, ha az illetőnek nincs testsúlyfeleslege és azonnal, vagy aránylag hamar inzulinkezelésre szorul, mindig tisztázni kell, hogy nem 1-es típusról van-e szó! Ezt eldönteni csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet.

 

Az egyik ilyen a C-peptid szintjének vizsgálata. A C-peptid a proinzulin egy része, és az inzulinnal megegyező mértékben szabadul fel a hasnyálmirigyből. Mivel a C-peptid sokkal stabilabb az inzulinnál (az inzulin felezési ideje csak pár perc), könnyebb mérni. A C-peptid mérése segít elkülöníteni az 1-es típusú diabéteszt (abszolút inzulinhiány: C-peptid alacsony vagy hiányzik) a 2-es típustól (inzulinrezisztencia: C-peptid magas).
A másik lehetőség az 1-es típusú diabétesz bizonyítására, a különböző ellenanyagok kimutatása a vérből. Ilyenek a szigetsejt elleni antitest (ICA), az inzulin elleni antitest (IA), vagy a béta-sejt glutamát-dekarboxiláz enzimje ellen termelődő antitest (GAD). Alacsony C-peptid- és a pozitív ellenanyagszint 1-es típus, normális vagy magas C-peptid, illetve negatív ellenanyagszint 2-es típus mellett szól.

Laborunkban vállaljuk a C peptid az ICA és a GAD és az IA vizsgálatok elkészítését is!