Tejallergia vagy laktóz-érzékenység (tejcukor intolerancia)

Tejallergia

A tejallergia – helyesen tejfehérje allergia, mely a tejben található fehérjékre (kazein és savófehérjék) adott allergiás immunreakció. A tejallergia, mint a nevéből is kiderül egy ételallergia. A tejallergia (kazin allergia) nem azonos a laktózérzékenységgel a laktóz-intoleranciával. A tejallergia a tej laktalbumin illetve kazein alkotói elleni IgE-típusú immunválasz. A tejallergia esetén a tejallergiás páciens igen kis mennyiségű tej vagy tejtartalmú élelmiszer fogyasztása esetén tapasztalja a tejallergia tüneteit. A laktóz-intoleranciában szenvedő beteg, amennyiben szervezete termel csökkent mennyiségű laktáz enzimet, akkor kis mennyiségű tej- vagy tejtermék fogyasztás esetén tünetmentes marad.

A tejallergia súlyos esetben akár sokkot is okozhat. Emésztőrendszeri tünetek: hasmenés, hasi görcsök, puffadás, bélgázok, hányás. Egyéb tünetek: ajak- és íny viszketés, fulladás, asztma, rhinitis, gégevizenyő, kiütések, bőrpír, szapora szívverés, vérnyomásesés.

Akik először tapasztalják saját magukon vagy gyermekükön a tejfogyasztás után a tüneteket, még nincsenek tisztában azzal, hogy mitől jelentkeztek.  Hazánkban leggyakoribb ételallergia a tejfehérje allergia, mely főként a gyermekkora jellemző. Szervezetünk problémái, így az allergiák is tünetekként manifesztálódnak. A táplálékallergiák tünetei igen változatosak, és gyakran más betegségeket utánoznak, ezért sok esetben nehéz fényt deríteni a panaszokat kiváltó ételre, italra. A tünetek nem étel specifikusak, tehát egyfajta allergén többféle tünetet is okozhat, és ugyanazt a tünetet akár többféle allergén is kiválthatja.

A tejallergia tünetei

Bőrünk és nyálkahártyánk az egyik leggyakrabban érintett szerv az allergiák esetében. Gondoljunk csak bele, hiszen az összes táplálékunk először az ajkainkkal, majd a szájüregünkkel és annak nyálkahártyájával érintkezik. A tej által kiváltott reakciók lehetnek koraiak, melyek szinte azonnal megjelennek, vagy későiek, amelyek viszont napokkal az allergén (nyers, vagy feldolgozott tej, tejtartalmú készítmények) elfogyasztása után jelentkeznek.

• Csalánkiütés vagy urticaria: az egyik leggyakrabban kialakuló bőrtünet. A test bármely területén megjelenő, különböző méretű, éles szélű, vörös göbök jellemzik. Általában néhány perc alatt alakul ki, majd pár óra alatt el is múlik. Krónikus urticariáról akkor beszélünk, ha a tünetek több hétig is fennállnak.
• Angioödéma: a bőr vagy a nyálkahártya és az alatta lévő szövet duzzanata. Gyakran a csalánkiütést kíséri. Általában a végtagokon, arcon, ajkakon, nyelven alakul ki. Életveszélyes is lehet, mert a szájüreg szövetei annyira megduzzadhatnak, hogy elzárják a légutakat
• Ekcéma: kiterjedt bőrgyulladással járó betegség, mely öröklött hajlamon alapul, de nagy részben ételallergiák tüneteként is kialakulhat. 

A szájüreg és nyelőcső után a gyomorral és a bélrendszerrel érintkezik az elfogyasztott étel. A tápcsatorna egész területén kialakulhatnak allergiás tünetek.

• Reflux: a tej által indukált gyulladás miatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, ahol égő, viszkető érzést okoz.
• Általános gyomor panaszok: hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, hasmenés, véres széklet.
• Hasi kólika: csecsemőkori tejfehérje allergiában gyakori. Állandó, több órán keresztül tartó csillapíthatatlan sírás, has puffadás jellemzi, amit görcsös hasi fájdalom okoz.
• Általános panaszok: az egész emésztőrendszerre (gyomor, bél) kiterjedő puffadás, hányinger, hányás, hasmenés, véres széklet.

A nem megfelelően lebontott tejfehérje a vékony- és vastagbél nyálkahártyáját károsíthatja, ilyenkor gyulladás alakulhat ki. A bélrendszer gyulladása miatt emésztési és felszívódási zavarok, majd ebből kifolyólag különböző hiányállapotok, fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

A tejfehérje allergia légúti tünetei

• Asztma: Rohamokban jelentkező köhögés, fulladás, nehezített légzés, melyet sípoló hang követ. A légutak, azon belül a hörgők nyálkahártyájának gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcse váltja ki.
• Heiner-szindróma: a tejfehérje allergia csecsemőket érintő, súlyos tünetegyüttese. Fejlődésben, növekedésben való elmaradás, visszatérő láz és tüdőgyulladás jellemzi, gyakran alakul ki ziháló nehézlégzés és tüdőbevérzés is.
• Anafilaxia vagy anafilaxiás sokk: egy allergén által kiváltott legsúlyosabb, életet veszélyeztető reakció. A tünetek nagyon változatosak: keringésleállás, tüdőszűkület, légzési nehezítettség, de hányás, hasmenés is jelentkezhet. Gyakori a nyelv és a gége duzzanata is. Hirtelen, percekkel az allergénnel való érintkezés után jelentkezik keringés- és légzésleállást okozva. Sürgősségi ellátást igényel.

A tejfehérje allergiának (tejallergia) nagyon sokféle tünete lehet, enyhétől a súlyosig, de egyik sem elhanyagolható. A tünetek alapján minden esetben szakembernek kell felállítania a pontos diagnózist.

Fontos a tüneteket kiváltó allergén azonosítása, mert az ételallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó étel kihagyása az étrendből. Éppen ezért  a tejallergiás beteg nem fogyaszthat tejet, tejszármazékot tartalmazó ételeket, számukra a laktózmentes tej sem jelent megoldást. Jó hír viszont, hogy a gyermekkori tejfehérje allergiát a gyermekek ki is nőhetik, így felnőtt korra problémamentesen tudnak tejet, terméket fogyasztani. 

Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy gyermeke tejfehérje allergiás mindenképp forduljon a megfelelő szakemberhez, allergológushoz vagy gasztroenterológushoz.

A tejfehérje allergiára is többféle “rossz, egyszerűsített” elnevezést is szoktak használni: tejallergia, tejes allergia, kazeinallergia.

Sajnos előfordulhat az a helyzet is, hogy egyszerre van jelen egy ember esetében a laktózérzékenység és a tejfehérje allergia, de ebben az esetben is két, különböző betegségről beszélünk! A tejallergia azaz a tejfehérje allergia esetén a szervezet az állati eredetű tejben (tehén, kecske, juh) lévő fehérjéket allergénként ismeri fel, és az immunrendszer védekezik ellene. A tünetek tej-, tejtermékek, vagy ezek valamelyikét tartalmazó készétel, ételkészítmény elfogyasztásakor jelentkeznek. A tejallergiát okozhatja több tejfehérje is:

• b-laktoglobulin (béta-laktoglobulin)
• kazein
• a-laktalbumin (alfa-laktalbumin)

Az allergének származhatnak:

a savófehérjékből:

• alfa-laktalbumin
• béta-laktoglobulin – ez nincs az anyatejben!
• bovin szérumalbumin
• bovin immunglobulin

a kazein csoportból:

• alfa1 kazein
• alfa2 kazein
• béta kazein
• kappa kazein

Ezek hő-, és enzim stabilak, így a konyhai sütés-főzés során sem veszítik el allergenitásukat!

Tejcukor-érzékenység (laktóz intolerancia)

Nagyon fontos megkülönböztetni a laktózérzékenységet, más néven a tejcukor-érzékenységet a tejallergiától. Egyetlen közös pontjuk, hogy mindkét esetben a tüneteket tej, illetve tejtermékek, vagy ezek valamelyikét tartalmazó készétel, ételkészítmény elfogyasztása okozza. De a kiváltó ok két teljesen különböző eredetű.

A TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG vagy LAKTÓZ INTOLERANCIA OKA, TÜNETEI:

A tejcukor-érzékenység nem betegség, hanem primer oknál fogva genetikai eredetű táplálkozási zavar, de más betegségek miatt is kialakulhat, ez a szekunder laktózintolerancia.

A laktózra érzékeny személyek szervezetében nem termelődik elegendő laktáz enzim, amely a tejcukor glükózzá és galaktózzá való bontásáért felel. Akár genetikai okokra, akár környezeti hatásokra vezethető vissza a laktáz elégtelen mennyisége, az enzimhiány miatt a laktóz nem tud közvetlenül a vékonybél falán keresztül felszívódni a véráramba, hanem továbbhalad a vastagbélbe.

A laktózérzékenység tünetei: 

• hasi görcsök
• puffadás
• hasmenés
• gázképződés
• hányinger
• hányás

A laktóz-intolerancia alaptípusai

A laktóz-érzékenység két alapvető típusa az elsődleges laktóz-intolerancia (amelynek egyik alfaja a a veleszületett laktáz enzim hiány) és a másodlagos laktóz-intolerancia.

A  veleszületett típusban a tejcukor-érzékenység oka a laktáz enzim hiány. Ebben az esetben a laktáz enzim jelenléte már születéstől hiányzik, így a csecsemő az anyatejet sem tudja megemészteni. Az ilyen típusú laktózintoleranciában szenvedő gyermekek után jár egyedül az emelt összegű családi pótlék.

A késői megjelenésű típusban a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik a laktáz enzim aktivitása. A másodlagos laktózérzékenység valamely betegség következménye; előidézheti például egy csecsemőkori vékonybélprobléma, paraziták, hasmenés, kemoterápia vagy egyéb környezeti hatások, illetve antibiotikumos kezelés is.

A laktóz-érzékenység megállapítása

Szerencsére a laktóz-intolerancia vérvétel nélkül, elsősorban gyermekek részére alkalmas szájnyálkahártya-törletből gyorsan diagnosztizálható. Szükség is van a biztonságos diagnózis felállításra, hiszen a tejcukor-érzékenység tünetei számos más betegség (pl.: gluténérzékenység, IBS) tünete is lehet, és sajnos súlyos következményekkel járhat, ha csak úgy „diétázgatunk” a kivizsgálás helyett. Az erre alkalmas orvosi laboratórium vizsgálata (laktóz-intolerancia teszt) után a szakorvos döntheti el, hogy mi okozza a tüneteket.

Nagyon fontos! Amíg nincs megállapított tejcukor-érzékenység diagnózis, addig nem szabad diétázni, hiszen ha a beteg elhagyja az étkezéséből a laktózt, akkor a laktóz-intolerancia teszt hamis eredményt fog adni!

Azonban, ha valaki mégis szakmai diagnózist szeretne, többféle teszt is rendelkezésre áll. Laborunkban a genetikai tesztet végezzük. 

Genetikai laktózérzékenység vizsgálat

A laktóz-intolerancia genetikai teszt alapján előre jelezhető – már csecsemő vagy gyermekkorban – esetleges tejcukor érzékenység későbbi kialakulása. A genetikai vizsgálathoz általában szájnyálkahártya kenet vétel szükséges csak. Pozitív eredmény esetén adójóváírás jár a páciensnek, a laktóz érzékenység vizsgálat az alanyi jogon járó SZJA adókedvezmény feltétele. (Lsd. Személyi jövedelemadó törvény 40 § 1. bekezdése)

Laktóz intolerancia kimutatása: hidrogén-kilégzési teszt

A hidrogénkilégzési teszt két-három órát vesz igénybe. A vizsgálat alapja a kilélegzett levegő hidrogén (H2) tartamának vizsgálata. Jelentősége bizonyos emésztési folyamatok non-invazív módon történő meghatározásában van. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése (fermentációja) révén keletkezik.

A fentieken kívül a laktózérzékenység diagnosztizálására izotópos, biopsziás mintavétel is rendelkezésre áll. Ezeket szakorvosával tudja megbeszélni. 

Vannak úgy nevezett egyéb / alternatív „vizsgálati módszerek” (biorezonancia, Vega-teszt, stb.), amelyeket az orvosi szakirodalom szinte nem is említ, s megbízható laktóz-intolerancia diagnózis felállítására nem alkalmasak. Ezeket nem javasoljuk a tejcukor érzékenység megállapítására! 

A laktózérzékenység, vagy tejcukor-intolerancia igen kellemetlen tüneteket mutathat, (hányás, hasmenés, puffadás, stb. …), melyek súlyos szövődményekkel is járhatnak (alultápláltság, tápanyag felszívódási problémák és az ebből eredő, akár vashiányos anémia, ásványi-anyag-, vitaminhiányok, stb. …).

Mielőtt azonban öndiagnózist állítana fel bárki, ismételten jelezzük, hogy a fenti tüntetek más betegségekre (gluténérzékenység, IBS, tejfehérje allergia, stb.) is jellemzőek lehetnek, így a kivizsgálás, és a szakorvosi diagnózis felállítása kötelező! Semmiképpen se kezdjünk el egyedül laktózmentesen diétázni, mert egyrészt elferdítheti a vizsgálatkor a kapott eredményt, másrészt egyéb tápanyag hiányos állapotokat idézhetünk elő a már meglévő betegség mellé.

Laborvizsgálattal pontosan meg lehet határozni, hogy valóban laktózérzékenységről van-e szó, ugyanis a tejcukor érzékenység nem azonos a tejallergiával, melynek oka tejfehérje-intolerancia és súlyos esetben akár allergiás reakciót is okozhat.

Laktóz-intolerancia esetén nem a tejet-, és tejtermékeket kell elfelejteni, hanem csak a laktóztartalmú alapkészítményeket. Sajnos a laktóztartalom nem csak a tej-, tejtermékek egyedisége, hiszen feldolgozott élelmiszerek, készételek is tartalmazhatlak tejszármazékot így laktózt is! Figyeljünk oda, figyeljük a termékeken lévő jelöléseket is