Nem cöliákiás glutén szenzitivitás / lisztérzékenység / azaz NCGS

A glutént tartalmazó ételek, élelmiszerek kihagyása az étrendből (gluténmentes étrend) napjainkban egyre divatosabb étkezési forma, még azoknál is, akiknek erre nincs szükségük, nem történt meg az alapos orvosi kivizsgálásuk. A betegségnek pontos magyar megnevezése még nincs, az angol elnevezést használjuk. Az NCGS, angol mozaikszó (Non-Celiac Gluten Sensitivity) azaz magyarul Nem Cöliákiás Glutén Érzékenység.

Összehasonlításként előzetesen pár mondat a cöliákiáról (más nevén gluténszenzitív enteropátia, gluténintolerancia).

Az eddig ismert cöliákia nem allergia, hanem immunfolyamat, amelyben a kiváltó ok (a glutén) és az autoantigén (transzglutamináz) is ismert.

A gluténintolerancia (cöliákia) vérvétellel és szövettani vizsgálattal is kimutatható.

A legjobb vérvételi tesztek a vérszérumban lévő gliadin-ellenes, endomysium-ellenes (EMA=endomysial antibody) és a transzglutamináz-ellenes, IgA vagy IgG típusú antitesteket (tTG) kimutatók. Ha a labor eredmények pozitivitást mutatnak, fennáll a cöliákia. Az antitestek mennyisége függ a betegség súlyosságától.
Fontos tényező az is, hogy a vizsgálat előtt mennyi glutén tartalmú ételt, élelmiszert fogyasztott a vizsgált személy.
Tehát fontos, hogy nem szabad kihagyni a glutént az étrendből azaz nem szabad diétázni, gluténmentes étrendet elkezdeni a vizsgálatot megelőzően!
szövettani vizsgálat – vékonybél-biopszia a vérvételi pozitív vizsgálat esetén következik.

A betegség súlyosságától és a tünetek erősségétől, megjelenésének idejétől erősen függ, hogy a vékonybél bolyhok milyen mértékben károsodtak, mennyire lelapultak, rövidek, a normálisnál szélesebbek, illetve hiányoznak.

A pontos diagnózis felállítását követően a betegeknek el kell kezdeniük a szigorú, gluténmentes diétát, amelyben a „bűnözés” nem megengedett.
A cöliákia ma ismert egyetlen kezelési módszere ugyanis az egész élten át tartó szigorú gluténmentes diéta!

Amennyiben a beteg nem kezdi meg a diagnózist követően a gluténmentes diétát,  a kezeletlen cöliákia következményeként tápanyaghiányos állapotok alakulnak ki (pl. vashiányos anémia, B12-, K-vitamin-, cink-, kalcium-, magnéziumhiány, fehérje felszívódási zavar, stb.) melyek erősen veszélyeztetik a szervezet optimális működését, a tápanyag felszívódás elégtelensége, illetve hiánya miatt.

A nem cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS)

Első leírása eredetileg az 1980-as évekre datálható, mondhatjuk, hogy az elmúlt pár évben egy “újra felfedezett” kórkép. A klasszikus cöliákia sokkal könnyebben diagnosztizálható, mint a nem cöliákiás gluténszenzitivitásnak (NCGS) nevezett új entitás (létezése).

A nem cöliákiás gluténszenzitivitást ugyanazok a panaszok jellemzik, mint a cöliákiás gluténérzékenységet:
 

• emésztési panaszok
• puffadás, hasgörcs, hasmenés – NCGS is okozhatja
• hasfájás
• hasmenés
• Ízületi panasz
• bőrtünetek
• potencia zavar
• vetélés
• meddőség

Amit tudni lehet, ki kell vizsgálni a tünetek alapján!

Érdemes kivizsgáltatni, hogy a gluténnal összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders / gluténnel kapcsolatos tünetek) közül pontosan melyikben szenved a beteg.

Az autoimmun eredetű cöliákiában kimutatható a vékonybél károsodás, és a legtöbb esetben (kivétel pl. látens gluténintolerancia) társuló betegségek is jelentkezhetnek (pl. pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség,laktóz-érzékenység stb.).

Lényeges különbség: a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nem károsodik a vékonybél, nincsenek társbetegségek

Becslések szerint a felnőtt lakosság 6-10 százalékát, több százezer embert érinti ez a kórkép, jóval nagyobb csoport, mint az autoimmun eredetű cöliákiásoké.

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) jellemzői:
 

• jellemzően felnőttkorban jelenik meg
• közvetlenül a szövettani, és a szerológiai vizsgálatok sem mutatják ki
• nincs vékonybél károsodás
• nem jelentkeznek társbetegségek
• szövődmények nem ismertek
• családi halmozódás nem ismert
• nincsenek társuló autoimmun betegségek
• a panaszok a glutén fogyasztásához köthetőek
• ki kell zárni a cöliákiát és a búza allergiát
  
  Az NCGS-nél is hasonló a helyzet, mint a cöliákiánál, felismerése évekig tarthat, a változatos tünetetek miatt.
  
  De az NCGS-nél van egy lényeges megfigyelés, hogy adott esetekben a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után már akár 20 perccel nagyon markáns hasi tünetek jelentkezhetnek, ami nem annyira jellemző a klasszikus változatra.

Ne próbálkozzunk öndiagnózissal! Mire kell nagyon odafigyelni?

Akinél a már említett általános tünetek (puffadás, hasi görcsök, hasmenés, stb.), jelentkeznek nem szabad átállni a gluténmentes étrendre (ne kezdjen diétázni)
tapasztalat, hogy sokan nem csináltatnak vizsgálatokat, gluténmentes étrendet fogyasztanak, nem esznek búzát, árpát, rozst, a tüneteik enyhülnek. Ez nagy probléma, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre.
Sokan a tüneteik alapján tévesen gondolják magukat gluténérzékenynek (internetes navigálás, vagy ismerősök ajánlása alapján), mert a tünetek hasonlóak lehetnek más betegségekre jellemző tünetekre is.
Az öndiagnózis és a kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek helyett alapos orvosi kivizsgálásra van szükség.
a legfontosabb, hogy mindenképpen végeztessék el a hagyományos és szükséges diagnosztikát (fontos a cöliákia kizárása)

Az irritábilis bélszindrómában szenvedő (IBS) betegek egy része összefüggésbe hozható a NCGS betegséggel, vagyis glutén kihagyása az étrendből, csökkentheti, vagy megszűnteheti az IBS tüneteit.

forrás ( glutenerzekeny.hu )